Sajtótájékoztató
Sajtótájékoztatót tart 2004. március 31.-én d.e. 11 órakor,
Dr Szabó László és Kormos Tibor
Újszeged önkormányzati képviselői,
Helyszín: az Újszegedi Népliget sétánya, az egykori híráruda (trafik) romjánál
Téma:
Az Újszegedi Liget egykori ékszerdobozának újjáépítése
avagy
A város megújulásra váró szépség-flastromai,
a hírárudák
Szeged egykori képét meghatározó hírárudáinak - igényes kiképzésű, nyolcszög alakú trafikos bódéinak (az „oktogonok") - újjáteremtése városunkat egy hajdani kedves színfolt felelevenítésével gazdagíthatja ismét. „Híráruda": e nevet - a szerkezet elnevezéseinek sokféleségében mutatkozó zűrzavar rendezésére - jobb híján magam alkottam... híreket is árusító üzletegység, hírlelő és áruda is egyben.
Szeged város hírárudáinak mára már csak egyetlen hírmondója maradt, az újszegedi liget sétányán árválkodva lepusztultan gunnyaszt, koldús magányában. Újszeged jeles helytörténésze, Bátyai Gitta, szebb időket látott sorsáról több ízben írt, és nemrégiben megjelent „Újszegedi mozaikok" könyvének címlapjául is választotta. 1906-ban született az ötlet, miszerint - „két legyet ütve egy csapásra" - a hirdető oszlopokat zömökebbé téve, azok belsejében trafikot nyitnak. Az 1906. évi tervek nyomán 1907-ben létrejött a város legkülönbözőbb pontjain a - város fél évszázadra egyik jelképévé lett - kettőscélú szerkezet, 36 őrhelyén szolgálva a város polgárainak igényeit. Akkoriban a város befektetése a bérleti díjakból valamivel kevesebb, mint 20 év alatt meg is térült.
Az utolsó ilyen - még álló - építményt Kiss Lajos korábbi városi főépítészünk az akkori - és azóta megszűnt - „város szépészeti alap"-ból 1989-ben, a Városgondnoksággal, csaknem eredeti pompájában fölújíttatta. Üzemeltető, azaz megfelelő gazda híján azonban e megújult ékszerdoboz újra ebek harmincadjára jutott. Jelen korunk - az EU csatlakozás által is támogatott - követelményeinek megfelelően működtetőként most talán egy idegenforgalmi és/vagy természetvédelmi információs kioszk ígérkezik a legalkalmasabbnak. A liget szomszédságában álló, Kiss Ernő vezette Bálint Sándor Művelődési házban dr Erdős Éva vezetésével működő Újszegedi Társaskör tűzte legfőbb céljai közé e hamisítatlan szegedi hagyomány-érték megmentését és lehetőség szerint - a liget forgalmas sarkain buszjegyárudaként - újak teremtését. Az Újszegedi Társaskör alapító tagjaként, magam is a kezdetektől bábáskodom e kezdeményezés mellett. E civil szervezet aktív tagja, Kiss Lajos, jelenlegi területi főépítész fölkérte Ozsváthné Csegezi Mónika műemlékvédelmi szakmérnököt a hajdani emlékek össszegyűjtésére és a tervek elkészítésére. E munka eredményét és a hasonló témájú írásokat pedig a hírárudák újjászületése alkalmából a széles olvasóközönség elé tárni szándékozom egy külön képes kiadvány formájában.
A későbbi szóval „híráruda", vagy „szögedi oktogon" jelzővel is illetett alkotmányok mára már teljesen eltűntek, pedig szükség bizonyosan lenne rájuk. A levitézlett hirdető oszlopoknál mindenképpen ízlésesebb és tartalmával (pl. buszjegy-, vagy parkolójegy árudaként) hasznosabb is lehet. Az illetlen és illegális plakátragasztásnak is elejét, avagy helyét vehetnénk újjáteremtésükkel. A mai kor igényeihez igazodva talán az igen szűkös
2 m²-es belterét bővítve az arányokon valamelyest változtatva, arányosan nagyobb méretben, vagy köpcösebb formában, - a gazdaságosság kedvéért - akár sorozatgyártásra is alkalmas lehetne. Az eredeti áruda-alkat mementójául pedig ott lehet, ott lesz az „utolsó hírmondó", amelynek teljes felújítási költségét - ifj. Szilágyi Árpád közbenjárása nyomán - nagyvonalúan magára vállalta a hasonló munkákban igen járatos Monolit művek igazgatója Kakuszi Attila és fia Kakuszi Krisztián. Az építészeti minta megújulásán túl talán egy elfeledett nagypolgári mintának, a tehetősebb polgárok közcélokra történő adakozásának is szép nyitánya lehet ez a fölajánlás.
Szeged város Közgyűlésének 2003-ban javasoltam a jövő esztendőtől (idéntől) minden évben legalább egy - az eredetinek megfelelő stílusú és hasonló alkatú - híráruda (oktogon) fölállítását a városi költségvetésbe betervezni. Ha megtaláljuk az építményhez a helyben legalkalmasabb funkciót, illetve üzemeltetőt, úgy a bevételekből az építtetés költségei is megtérülnek, miként egykoron.
Így az utolsó, túlélő oktogon építésének századik évfordulóján, 2007-ben már újjászületett testvérkéivel ünnepelheti a közös, 100. születésnapot, városunkat és annak minden városrészét patinás, de mégis új színfolttal gazdagítva.
A fent említettek ismertetésével a 2003. esztendő Ígéret havában (májusban) önálló képviselői indítványommal arra kérem képviselő társaimat, városunk XXI. századi arculatának kialakításában e kedves emlékű kultúrörökségünket is figyelembe véve alakítsák ki elképzeléseiket épített környezetünk jövendőjéről.
A közgyűlés a költségvetésből e kedves építmények újraszaporodását egy fillérrel sem támogatta; a nagylelkű magánadakozás azonban biztosítja az utolsó oktogon újjászületésének költségeit. Kérünk minden szegedi polgárt a minél hitelesebb rekonstrukcióhoz, akinek fényképe, vagy az elpusztul épületből bármi tárgyi emléke maradt, Bátyai Gittánál, Újszeged helytörténeti kutatójánál tegye tiszteletét, hogy minél hamarabb együtt örvendhessünk a liget ékszerdobozának.
Üdvözli és várja Önöket tisztelettel:
Dr Szabó László
Közép-Újszeged képviselője
Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)
Hírlevél
Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)
A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)
Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!
