www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 04.-e - Rozália, Róza, Ida neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2022-10-05 - DR. PÓCS ALFRÉD : HOGYAN TOVÁBB? – TEST, LÉLEK, SZELLEM…

DR. PÓCS ALFRÉD : HOGYAN TOVÁBB? – TEST, LÉLEK, SZELLEM…

A világraszóló vírushiszti és a tömeges emberkísérletek, vagyis a kísérleti stádiumban levő oltások kötelezése ellen tiltakozó
sebészorvos hitelméleti gondolatait ajánlom itt minden magyar figyelmébe :

DR. PÓCS ALFRÉD : HOGYAN TOVÁBB? – TEST, LÉLEK, SZELLEM... < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Az Adriától Amerikáig

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Vadételek

Tóth Béla: In prigione

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Szeged (magyar)

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története