Hírlevéltár
2024-10-10 - Zsirai Miklós szülinapján
Zsirai Miklós szülinapján
Mag (október) hava 10-én…
1892-ben e napon született Mihályiban, módos-dolgos gazdacsaládban Zsirai Miklós, a későbbi híres nyelvész, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Kossuth-díjas (1949).

„Szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak lelkével átitatott drága örökséget,
ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatandó szent muzsikát.” – Zsirai Miklós
A tudós életű, magyarságáért meghurcolt Zsirai Miklós emlék(ezet)ének hódolva érdemes ma Reá emlékeznünk…
Az érettségijén – hivatalból – az akkor már neves nyelvész, a korábban szintén licista Gombocz Zoltán is jelen volt. Zsirai úgy emlékezett vissza első találkozásukra, hogy Gombocznak a „tudománya nagyobb volt, mint hittük, de annak csak sugallatos varázsát éreztük, nem pedig megsemmisítő fölényét” (Képes Luther-naptár 1929: 90).
Az Uzsoki Csata nyomán 1915 március 29.-én orosz hadifogságba esett a Turka város közelében levő Sucsy-Ricsy falu mellett.
A hadifogság alatt döntően az orosz-tatár Tobolszk táborában volt Szabíriában…

Nyelvészünk búslakodás helyett azonban tudatosan nyelvtanulással töltötte idéjét. (Erről az időszakáról utólag Vándor Anna végzett alapos kutatásokat.) Zsirai Miklós megtanult oroszul és a tábor őreitől e fogságos zűrben zürjénul, azaz komiul is. (A komi nyelv a hungrofinn nyelvcsalád permi ágának tagja.) Némi szójátékkal mondhatjuk úgy is, hogy hadifogsága zűrjén komikkal komázott… Bizonyára ez lehetett hungrofinn nyelvészeti érdeklődésének szélesebb alapja is, amikor újra beiratkozott az egyetemre, a finnugrisztikára és a szlavisztikára.
Öt év hadifogság után csak 1920 november 20.-án sikerült hazatérnie…
Zsirai Miklós 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Lenyűgöző előadó hírében állt. Magával ragadó előadásait zsúfolásig telt termekben tartotta, hallgatói között orvosok is voltak szép számmal… (Az 1990-es években már csak magam jártam orvostanhallgatóként finnugrisztikára, másról nem is hallottam, azóta se.)
Zsirai 1944 telét, Budapesti ádáz ostromát a szülőfalujában, Mihályiban töltötte. Hazatérve döbbenten tapasztalta, hogy könyvtára és följegyzései szinte mind megsemmisültek. Lakását kifosztották és teljesen tönkretették a megszálló szovjet katonák. A 2. Ukrán Front pusztítása román a „fölszaba-dúlás”-ban pusztult el Zsirai Miklós kiadatlan tudományos hagyatéka. Ennyivel is szegényebbek lettünk !

ilyen a kommunisták titkos ellensége…
Az országrablóink által hatalomra juttatott kommunistáink ezután módszeresen támadták Őt „polgári nyelvtudományi munkássága” miatt.
Az 1945-ös átmeneti remények – a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választása – után következő évtizedben a kommunisták
lelkileg és testileg is teljesen tönkretették.
Zsirai Miklós szülinapján < Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!