www.ujszeged.hu
2025. Szelek hava (Április) 01.-e - Agád, Hugó neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-11-15 - „Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

Enyészet (november) hava 15.-én e napon…

1855 Enyészet (november) hava 15.-én született Bársony István Sárkeresztesen.

Újságíróként, íróként… 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta : I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon maga Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Jellegzetes vadásztörténeteivel aratott sikereket. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István száz esztendő távlatából is Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható.
Sokáig Fekete Istvánt is Hozzá hasonlították és a „második Bársony” néven emlegették… ami bizonyára azért is bántotta Őt, a Feketét, mert Ő a „második” csak politikai (antimagyar komcsi) üldöztetése révén lett oly Bársony-os… Hiszen a Zsellérekkel már (a Vörös Terror ellenében) egészséges magyar kiállásáról is bizonyított ! Milyen érdekes, hogy Bársony is épp a Proletárokkal futott be !

Hitvallása így szól: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.

Életében 46 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható e 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető föl. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

A 70. születésnapján az Ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a közélet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Péter László: Szegedi számadás

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Kenyér és Bor

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Dankó Pista

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Juhételek

Ehető virágok

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Magyarország, a vonakodó csatlós

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Harmatszedés égi mezőkön

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Szeged (magyar)

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész