Irattár
Hat perc, hatvan év: a drezdai Residenzschloß újjáépítése
2010-10-03
Hat perc, hatvan év: a drezdai Residenzschloß újjáépítése
2010.10.03. 07:55
A Schloß nyugati szárnya és sisak nélküli tonya 1980-ban (!)... kép forrása
Drezda egyik legjelentősebb épületegyüttese a Residenzschloß, vagyis a régi választófejedelmi-, majd királyi palota. A csodálatos reneszánsz épület 1468-tól volt a Wettinek fő rezidenciája. Az épület belsejét barokk stílusban átalakították, de a reneszánsz homlokzatokat nem módosították. Végül a XIX. század végén, neoreneszánsz kiegéíszétésekkel nyerte el végleges formáját. Rendelet szabályozta, hogy 100,3 méteres tornyánál magasabb épület nem épülhet a szász fővárosban. Az 1910-ben átadott új városháza tornya ezért három centiméterrel (!!!) alacsonyabb. A monarchia bukása után az épületegyüttes múzeumként szolgált, noha már a XIX. században megynyitották a közönség előtt a többnyire a pillnitzi kastélyban lakó szász királyok. 1945 február 13-án, a mindössze hat percig tartó légitámadásban a palota az egész belvárossal együtt nagyrészt rombadőlt, majd a második, gyújtóbombás támadás miatt több napig égett.
A palotaegyüttes ugyanezen része szombat délután, a Zwinger teraszáról.
A helyreállítások a német újraegyesítés után kezdődtek (aminek a napokban tartják a húszéves évfordulós ünnepségeit), bár egyes szárnyakat a hatvanas években helyreállítottak. Bizonyos szempontból a drezdai palota jobban járt, mint a budai, hiszen nem építettek bele "szocialista kulturpalotát", így a belső részek most helyreállíthatók. A munkálatok a tervek szerint 2014-ben fejeződnek be.
Drezda egykori legszebb utcája, a Schloßstraße 1980-ban. A képen a kiégett keleti szárny, a hatvanas években helyreállított Georgentor (György-kapu) és a Hofkirche, az udvari templom látható. A bódé helyén barokk házak álltak. Az állványzat a főkaput takarja.
A Schloßstraße szeptember közepén. Nem csak a palotát újították fel, hanem már az utca első lakóházát is felépítették. A jobb oldalon látható épület a fél hónap alatt kicsit "megnőtt", jelenleg az első emelet födémejeit betonozzák. Kép forrása.
Innen nyílik a pelikános kapu, a múzeum egyik főbejárata.
Különönösen szépek a helyreállított falikarok.
A kapualjon áthaladva jutunk a kis udvarra (Kleines Schloßhof). 2009 márciusában adták át újra az udvart, mint múzeumi előcsarnokot. A keleti szárny újjáépítését és a különleges tetőzetet Peter Kulka kölni építész tervezte. A domború, rezesen csillogó acélszerkezetre levegővel töltött "fóliapárnákat" helyeztek, amit felfújtak.
Az árkádokan alakították ki a pénztárat és az információs pultot. A képen jól látszik, hogy a jobb oldali árkádsor eredeti, a bal oldali pótlás. Az előcsarnokból lehet eljutni a négy-önálló múzeumnak is beillő gyűjteménybe: a fegyvertárba (Rüstkammer), a "zöld boltozatok" nevű kincstárba (Grünes Gewölbe), a rézmetszetgyűjteménybe (Kupferstich-Kabinett) és az éremgyűjteménybe (Münzkabinett). Ezen kívül számos időszaki kiállítás is van a kastélyban. A gyűjteményegyüttes idén ünnepli alapításának 450. évforulóját, amit egy válogatás-kiállítással köszöntöttek.
A Gewölbe három teljesen elpusztult termének egyike a Juwelzimmer, a falazat rekonstruálása után 2004-ben...
.... és 2006-ban (képek forrása).
A kincstár tíz, különböző színű helyiségben helyezkedett el, mindegyik oszlopai zöld malachtitból vannak, innen az elnevezés (jelenleg az oszlopok tükrök alatt vannak). A tíz teremből három tejlesen elpusztult,a többi "csupán" súlyosan sérült (a kincstár a címlapképen látható nyugati szárny földszintjén van). A tárgyakat szerencsére a közeli Szász-Svájba, egy erődbe menekítették. Viszont a Vörös Hadsereg onnan a Szovjetunióba szállította "megőrzésre", és csak 1959-ben adta vissza az NDK-nak. A teljesen megsemmisült termeket 2004 és 2006 között restaurálták. A több, mint ezer műtárgynak az újranyitáskor már nem volt hely a földszinten, ezért az első emeleten létrehozták a Neues Grünes Gewölbét, ahol modern helyiségekben állítják ki a kincseket. 
Az Englischer Treppe, a palota főlépcsőháza. 1697-ben épült, az 1701-es tűz után Matthäus Pöppelmann, a Zwinger építészének tervei szerint épült újjá. 45-ben ez is megsemmisült, rekonstruálása idén márciusban fejeződött be.
A háromemeletes palotában egész teremsorok várnak még a helyreállításra. A képen látható királyi hálószoba is félkész állapotban van még, csak időszakonként megtekinthető. Kép forrása. 
...így épül a reneszánsz kastély. Az elpusztult nagy udvari háromemeletes loggia építése 2009 augusztusában. Kép forrása.
A loggia szombaton. A nagy udvar (Großer Schloßhof) sgrafittoit még csak részben állították helyre.
A már rekonstruált sgrafittok egyike: Judit Holofernész fejével. Ezek az épület talán legértékesebb elemei. A sgrafitto úgy készül, hogy két vagy több réteg vakolatot visznek fel a falra, majd belekaparják a mintát. Sok budapesti neoreneszánsz házon is van ilyen felület.
Az udvar déli homlokzata (Judit ott látható a jobb alsó sarokban). A Hausmannsturmba vezető lépcsőházról már látható valamennyire a kis udvar tetőzete.
A tetőzet a torony körerkélyéről. Mögötte látható a többé-kevésbé újjáépült belváros, az igazi "betolakodó" kulturpalota nagy tömegével a bal oldalon (lebontásáról igazi ideológiai harc folyik).
Csodálatos kilátás a Theaterplatzra...
...és a 2005-ben újjáépített Frauenkirchére igazi Scheisswetter idején...
A Bärengärten nevű kastélykertet 2003 és 2006 között építették újjá. Az első és a második képen látható nyugati szárny előtt található. A Haufe-Lohse-Pätzig tájépítész-iroda tervezte, ahol gyakornok vagyok. A háttérben a Taschenbergpalais látható. Az Erős Ágost kedvesének, Konstanze von Hoymnak épült 1705 és 1708 között, szintén Pöppelmann tervei szerint. A kiégett épületet 1994-ben vette meg és újította fel a Kempinski szállodalánc.
A Schloßplatzot és a Neumarktot összekötő Augustusstraße egyik oldalát a reneszánsz Stallhof, az istállószárny alkotja. A 957 m2-es alkotást a Wettin-ház 800. évfoldulóján, 1876-ban készítette Wilhelm Walter. A sgraffito itt nem bizonyult tarósnak, 1907-ben kicserélték egy 25 000 meißeni csempéből álló mozaikra. A háborúban "csupán" 200 csempe rongálódott meg. Az Augustusstraße Drezda egyik legszebb utcája, 2005-től újra a Frauenkiche látványa határozza meg. Két évvel később elkészült a kép közepén álló régi-új háztömb is. Kép forrása.
A 102 méter hosszú képen 94 személy (Wilhelm Walther kislánya kivételével mind férfi!), köztük 34 Wettin-uralkodó található. Az első az 1127-ben trónra kerülő Nagy Konrád, az utolsó az 1902 és 1904 között uralkodó György. Rajtuk kívül még 59 személy látható, a végén külön csoport vonul zászlókat lengetve: művészek, bányászok, parasztok, a lipcsei és a drezdai egyetem hallgatói. Külön megörökítették a sgrafitto készítőjét, Wilhelm Walthert.
...ezt a látványt már Caneletto is lefestette. Drezda keservesen megfizetett Németország bűneiért, hat perc alatt rombolták le a szövetséges repülőgépek. Lassacskán sikerül továbblépnie az országnak a huszadik századon: a napokban fizették ki az első világháborús (!!!) kártérítés utolsó részletét Angliának, újjáépítik a romokat, közben megünneplik országuk húszéves újraegyesítését (a képen az újjáépített Frauenkirche, az Új Városháza tornyának csúcsa, a régi szász parlament, a Georgenbau, a Hofkirche és a Hausmannsturm).
Forrás: taj-kert.blog.hu
