www.ujszeged.hu
2025. Szelek hava (Április) 01.-e - Agád, Hugó neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-12-03 - Verecke táján… meg azon is túl – Ádvent idején

Verecke táján… meg azon is túl – Ádvent idején

Ádventben a még mindig dúló és folyvást magyar életeket faló Etelközi Zűrben illő mélyebben együttérezzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel is… A Vereckei Holokauszt még túlélőivel… Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”…

A hazatérő Kárpátaljával végre békét köthetünk! … a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete)

Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar Magányban” a KÁRPÁTALJÁt visszavárva családjával meg minden cimborájával büszkén szavalja…

Verecke táján

Bízó hadi néppel
Itt tanyázott Árpád.
Nagy hegyeknek ormán
Titkait kitárta
Előttük a Kárpát.

Sátoruk ponyváját
Remény dagasztotta.
Nem is volt ilyen szép
Magyar fiatalság,
Ezer évek óta.

Ezer évek óta
Itt csak átok fakadt,
Csak villám cikkázott,
Csak felhő borongott
A Kárpátok alatt !

Nagy magyar magányban
Én is gyászban élek,
Diadalmas útját
Keresem – kivárva –
Régi Vereckének !

Juhász Gyula e költeménye a Máramarosmegye 1907 június 21.-ei számában jelent meg először, majd az 1963-as Juhász Gyula összes versei kritikai kiadás-ban újra… azóta meg csak folyton elhallgatják a magyar (?) irodalom-órákon… Nehogy Verecke híres útján jőjjek én…

Magyar Hazatérés – Hét Vezérünk honbatérésének – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (Varga A képe)

Ukrajna EU-csatlakozásának fő kérdése nem az, hogy fölkészült-e, hanem az, hogy visszaadta-e már az ezeréves kötődéssel örökkön magyar Kárpátalját ! … amit a Szovjetunió szétesésével oly orozva szerzett…
A Kárpátalja területén az ethnikai piszkolgatásokig nem éltek ukránok !
Csak magyarok, ruszinok, tótok meg oláhok… németek meg oroszok is inkább, mint ukránok…

Verecke táján… meg azon is túl – Ádvent idején < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Dankó Pista

Péter László: Radnóti Miklós

Globális uralmi rend

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Lakomakönyv

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Varga András: A régi Szeged

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Aranyszarvas földjén

Tóth Béla

A magyar szürkemarha

Szeged útikönyv – 10 séta a városban