www.ujszeged.hu
2025. Szelek hava (Április) 01.-e - Agád, Hugó neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-12-04 - Góg és Magóg fia vagyok én…

Góg és Magóg fia vagyok én…

P. Magister, azaz Anonymus szerint Magógtól származik a magyar nép…

1905-ben e napokban született Ady kora költői hitvallása.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű vers 1905 végén született,
majd Álom (december) hava 24.-én jelent meg először a Budapesti Naplóban.
Eredeti címe Verses könyvem előtt volt. A költemény az Új versek kötet hatásos nyitó verse, Ady korai ars poetica-‘ja volt.

Góg és Magóg fia vagyok én... < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tápai Antal : Életutam

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: 14 írás József Attiláról

Magyarország, a vonakodó csatlós

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Varga András: A régi Szeged

A magyar szürkemarha

Lengyel András: A „másik” Móra

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Kilófaló finomságok

Bioételek gabonából

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998