www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 03.-a - Hilda, Gergely neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Vasúti hídunk elpusztítása (1944.) (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-12-12 - A margarin mérgező – A mérgerin betiltandó !

A margarin mérgező – Betiltandó !

A karácsonyi készülődésben érdemes átgondolnunk : Mivel is főzünk meg sütünk ?

Margarin ?! Ugyan mitől lenne egészséges egy teljesen mesterséges éttermék ???
Egy bő évszázadon át fárasztottak és gyılkoltak bennünket ezekkel a torzadolajokkal.

Szinte hihetetlen, hogy Paul Sabatier a hydrogenizátor Nobel-díjat kapott az egészségvesztő, hájrontó tevékenységéért.
No persze akkor talán még nem tudhatták, milyen káros…

Paul Sabatier a háj-hydrogenizátor 1913 in Sweden in Les Prix Nobel (Nobel Foundation)

A hájak tömegének hydrogenizátora, a zsírtelítő (Sz.) azonban már egy német föltaláló, Wilhelm Normann volt, aki 1901-től ipari méretűvé tette a torz(ad)olajok (Sz.) gyártását.
Megjegyzendő, hogy az első igazi zsírtorzító (Sz.Hippolyte Mège-Mouriès volt, a faggyúvajító (Sz.), aki III. Napoleon császár kívánságára vajat, azazhogy vajszerű anyagot állított elő marhafaggyúból a francia sereg számára, melyet oleomargarine-nak nevezett. Innen a „margarin” név is!
Mi nevezhetnénk magyarul Mège-Mouriès [meg-murié] termékét, a hájátalakítás-hájkorcsítás korai torzszülöttjét faggyúvajnak (Sz.).
No ez még nem volt oly rettentő gólemháj, azazhogy hájgólem, mint a tömeggyilkos utódai. Az első „tisztán” torzolaj-termék (Sz.) a Crisco volt
1911-ben a piacon, mely 1912-ben már saját szakácskönyv(é)vel is hirdette hízó-hájzó, álvajzó torzszülöttét.

Az eredet Crisco cookbook, a Crisco szakácskönyv 1912-ben.

A Crisco hydrogénezett gyapotmag-olaj volt.
Ezt csak 2000-es években bírálták fölül és csökkentették benne a transz-zsírokat.

A margarin Magyarországon csaknem 4 évtizeden át hirdettetett hamisan a vajnál is egészségesebb modern zsiradéknak.
Itt az idő leszámolni e gyilkos hazugsággal ! A margarin modern meg mérgező ! – Ezért : Mielőbb… Betiltandó !

A margarin helyesebben a mérgerin a 20. század élelmiszeriparának eggyik vezérhazugsága.

De miből is lessz a telített torzazsír ? Hajlékonyabb, folyékonyabb olajokból.
A növényi olajok egy része évelő növényekből – leginkább szója, repce, napraforgó meg gyapotmagolajból – a másik pedig fák termésének olajából – kókusz-, pálma meg olívaolajból – kerül ki.

Torzolajsav a zsírsavak transzvesztitája

A tömegétkezdék befülledt olajsütőiben punnyadva tobzódó roncsolajok, roncs(a)-zsírok, meg bennük a roncs(a)-zsírsavak vagy ınkább torzazsírsavak (transz-zsírsavak) rendkívüli módon rontják életkilátásainkat. Ezekhez adódik még az évtizedeken át
hazudva hirdetett – ma már tudottan kétes egészségességű – művajak rengetege.
Butítanak is, rákkeltőek is, meg ondórontóak, minthogy roncsolják az ondósejtjeinket, így a termékenységünket is. 


Az elaidinsav az (eggyik) „torzolajsav”

A leggyakoribb roncsazsírsav az elaidinsav (olaj-mint-sav), a „torzolajsav” avagy a „roncsolajsav” a telítetlen olajsavból (oleinsavból) képződik olajban való (túl) sokszori sütéskor, vagy szándékolt ipari átalakításkor, pl. margarinosításkor.

A margarin mérgező – Betiltandó ! < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Péter László: Kálmány Lajos

Kilófaló finomságok

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Balázs Imre: Béketelep története

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Globális uralmi rend

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Péter László: 14 írás József Attiláról

Írások a Nagyárvízról

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Magyarország felszámolása

Kilófaló lakomák

Péter László: Szegedi seregszámla