www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 03.-a - Hilda, Gergely neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Vasúti hídunk elpusztítása (1944.) (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-01-05 - Pest-Buda kiürítése napján

Pest-Buda kiürítése napján

FÖRGETEG (JANUÁR) HAVA 5.-ÉN

1849-ben e napon Görgey Artúr honvédserege kivonult Pest-Budáról. 

Görgey Artúr

Görgey-t okolták Perczel móri csatavesztéséért, jóllehet mindent megtett a siker érdekében: fedezte a fővárosba vezető utakat, és különítményt is indított Perczel Mór megsegítésére. A Móri Vereség után az országgyűlés december 31.-én tárgyalásokat kezdett Windisch-Grätzcel, és föladta Pestet.

Windisch-Grätz

Windisch-Grätz császári csapatai elfoglalták a kiürített Magyar Fővárost.

De Görgey még ugyanezen év tavaszán, május 21.-én, 17 napos ostrom után bevette Buda várát,
majd a hadsereg főparancsnoksága mellett átvette a Hadügyminisztérium igazgatását is.

Görgeyt a szabadságharc bukása után Ausztriába internálták. Ebben az időszakban írta meg kétkötetes emlékiratát, amit 1852-ben jelentetett meg németül. Csak 1867-ben, a Kiegyezés után térhetett vissza Magyarországra. Testvére, Görgey István házában élt 1916-ban, 98 éves korában bekövetkezett haláláig.

Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész,
és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.
(Görgey szavai Mikszáth Kálmán által lejegyezve)

Pest-Buda kiürítése napján < Nyisson ide !

Aki pedig ennél még rémisztőbb történetet akar hallani, annak ajánlom a szülinaposunkat :

Dimitrije Sztojakovics – „a magyar Quisling”

Förgeteg (január) hava 5.-én…

1883-ban e napon született Dimitrije Sztojakovics, a mindent kiforgató rác ügynök, aki később Sztójay Döme néven lett hazaáruló
magyar miniszterelnök († 1946)

A rác (szerb) származású ügynök volt „a magyar Quisling”.

Sztojakovics, a „Sztójay” a Vörös Terrornak dolgozott, ügynökösködött !!! Azután őket is elárulta !
Végül megint csak hazaáruló lett ! A németeknek szolgáltatta ki a magyar vért…

A németek szálláscsinálóját a kommunisták később kivégezték.
Nem kár érte, az antimagyar kirekesztőért…

Sajnos a kommunistákat meg végül nem végezték ki… Nem végeztük ki…
Eggyáltalán nem ! Ezért nem volt rendszerváltás…
​​​​​​​Csak módszerváltás…

Dimitrije Sztojakovics – „a magyar Quisling” < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Mr. Trianon

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Varga András: A régi Szeged

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

A magyar szürkemarha

Kilófaló finomságok

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Tóth Béla: In prigione

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Magyarország, a vonakodó csatlós

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Bogár László - Hálózatok világuralma

A hű folyó

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában