www.ujszeged.hu
2026. Ígéret hava (Május) 01.-e - Fülöp, Jakab, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-01-17 - Oláh Gábor szülinapján - A Debreceni Nyelv...

Oláh Gábor szülinapján

Télderék (január) hava 17.-én… e napon…

E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar író-költő.
(Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.) 

Oláh Gábor (1909)

Szegény, sokgyermekes családban született. Apja bérkocsisként kereste a család kenyerét. Kisgyerekkorától Debrecenben élt.
Apja ellenzése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként 
Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond tanítványa volt.
Hazatérve még jobban érezte hazája és városa elmaradottságát.
Négy társával – Baja Mihály, Gulyás József, Gyökössy József és Madai Gyula – együtt megalapította a Bokréta irodalmi társaságot; 
Bokréta címmel antológiát adtak ki (1902, 1904, 1908). 
1931-ben Pokol című kötetéért perbe fogták.

Meg nem alkuvó, kompromisszumokra képtelen jelleme miatt fokozatosan elszigetelték...

Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása : A debreceni nyelvjárás (1906) 

Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta; Szegeden kíyül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak.
Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával
mintha csak remekbe csinált alkotmánya volna a nomád népfajból kialakult mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép: erős, egyszerű,
külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.

Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.

Oláh Gábor szülinapján < Nyisson ide !

Akinek pedig nem számít a Magyar Nyelv, sem a Magyar Vér, annak itt van mára :

 
 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Vadételek

A hű folyó

Péter László: József Attila Szegeden

Ehető virágok

Szeged (magyar)

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Globalizációs végjáték

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Gabonakonyha

Globális uralmi rend

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Péter László: Szegedi seregszámla

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Tóth Béla

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Móra Ferenc: Írások Csókáról