www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 03.-a - Hilda, Gergely neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Vasúti hídunk elpusztítása (1944.) (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-01-29 - Ács Gyura bácsi szülinapján – lippentős mög röszkettetős

Ács Gyura bácsi szülinapján – lippentős mög röszkettetős

Ács Gyura bácsi szülinapján jusson Ő eszünkbe!

Emléközzünk rá azzal, amit ránkhagyott!

TÁPAI LASSÚS ÉS FRISSES
ILLENDŐBBEN… SZÖGEDIBBEN: LIPPENTŐS MÖG RÖSZKETTETŐS…

TEREMTSÜNK HÁT HAGYOMÁNYT!

ÁCS GYURA BÁCSI SZÜLINAPJÁN TÁNCOLJUK A TÁNCAIT ! A TÁNCAINKAT !
HA MÖG NEM TUDJUK, HÁT ITT AZ IDEJE, HOGY A SZÜLINAPJÁN MÖGTANULJUK !
No legalábbis itt az idő mögismerkedni Velük !!!

De talán olyan is akad ez országban milliószám, aki azt sem tudja, ki volt Ő ?!

Ács György volt szögedi táncművészetünk utolsó nagy természetös mestöre.
Táncaink áthagyományozója.
Tőle ösmerjük a körösztöző, az olájos, a frisses, a lassús, de még a darudübögős (csárdás) táncainkat is…

Magam mentöttem mög a sírját a végső enyészettől…

Ideje lönne már állami gondozásba vönni és méltón hirdetni a nyughelyén színös örökségét !
Ács Gyura bácsi díszsírhelye – a balvezetők örökén – máig várt magára…

Ács György (1890 január 29. – Tápé – 1967 június 3.) és felesége Molnár Mária a Csongorád megyei – akkor még Szegedtől független – Tápé táncéletének kiemelködő képviselői voltak. Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb családját – az ugrós-legényös táncokat – az Alföld keleti-délkeleti részén többnyire az „oláhos” képviseli. „Oláhos”, mert a polgárosultabb magyar nemigen táncolta már a tőlünk „levetett” táncot, így az a szögényebb szomszédra hagyatott. Az „oláhos” legszöbb, legépebb Csongorád megyei változatait a tápai népművész-házaspár előadásai nyomán ismerjük.

E táncfajta szóló alakját is gazdag, változatos formában járta Ács György.
Ahogy Ő nevezte szép ízös tápai-szögedi nyelvén, csakis olájos !

Szívessen tanítottak, és szinte valamennyi színpadi fölkérésnek eleget töttek. Gyakran keresték föl őket néprajzosok, zenetudósok,
néptáncszakértők (Erdős Lajos, Martin György és Török Józsefné), akik 1950 Ígéret havában (májusában) kapcsolódtak be
a Tápai Népi Együttes munkájába.

Ács György és felesége, 1952-ben – még csak 62 évessen…

Ács Gyura bácsi szülinapján – lippentős mög röszkettetős < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Varga András: A régi Szeged

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: 14 írás József Attiláról

Kilófaló finomságok

Juhételek

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Szárnyas ételek

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Tömörkény István: Hétről hétre

Balázs Imre: Béketelep története

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Péter László: Radnóti Miklós

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Globalizációs végjáték

Lakomakönyv