www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 03.-a - Hilda, Gergely neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Vasúti hídunk elpusztítása (1944.) (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-04-29 - A SZENT SZARVAS

A SZENT SZARVAS

Szelek (április) hava 29.-én fejezte be Gyalunk e remek költeményét…

A Szent Szarvas

Vác fölött, vén erdők alján,
Vesztett harcok alkonyatján,
Arany gyertya sebzett szarván,
Megjelent komor mogorván.

Halvány volt a gyertya fénye,
Szép pogányság bús reménye,
Sáppadó arany vak éjbe,
Eltünt erdők sűrüjébe.

Látta László, aki szent lett,
Látta Géza s elmerengett,
Látta Sólom, aki vesztett,
Látta igric s könnye pergett.

Ez a könny ég még szememben,
Ez a bú él énekemben,
Ez a kín rág a szivemben,
Ez a gyász öl lassan engem.

Szent Arany Gím Ázsiából,
Mért tűntél el ez világról,
Mért lőn lelkünk – régi bátor –
Gyönge, gyáva, aki vádol ?

Szent Arany Gím, régi kedvünk,
Aki fénylett, aki eltünt,
Hol keressünk, hol felejtsünk,
Borral, vérrel, hogy temessünk ?

A Szent Szarvas – Először a Magyarság 1922 április 30.-ai számában jelent meg…
Közölte a Testamentom (1925) kötete is (40-41.o.),

…majd beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (113.o.),

Ezután fölbukkant a Szegedi Szemle 1929 július 14.-ei számában.

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Juhász Gyula ugyan nem foglalta ciklusba szentes verseit, de magam utóbb a Gyalu Szentjei költekörbe rendezve szerkesztem egybe ezeket 
Gyalu Hite avagy a Hit Gyaluja kötetemben…

E vers napján, éppen ma szülinapos Pannonhalmi Zsuzsa (1949) keramikus művész Szarvasoltára :

A „sáppad” nem helyesīrási hıba, hanem – vélhetően tudatosan vállalt – szögedi tájszóalak; akárcsak a Vers a vargáról ill. Krisztus a vargával költeményében is, meg a Földanyánk azon változatában, amely a Szeged és Vidéke lapban jelent meg 1907 augusztus 4.-én :

Ha majd az égi mezőkre megyek,
A Nagy Pusztára, hol a Tejut vár rám;
A Tejut, az Örök Szittya Sereg,
Kései, 
sáppadt igricére várván […]

(Vödd: sáppadozik, sáppatag; Bálint Sándor : Szegedi szótár 387.o.)

Vác valamelyik közparkjába, vagy Vác fölé, vén erdők aljára illik e fönti Gyalu-költemény !

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki,
hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A SZENT SZARVAS < Nyisson ide !

Aki pedig ma valami egészen Magyar Gondolatra vágyik, annak : 

Nimród vára Nimród napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bogár László : Örvényben

Péter László: Radnóti Miklós

Tóth Béla

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Bogár László : Bokros újratöltve

Gyökerek és fények

Péter László: Szegedi számadás

Lengyel András: A „másik” Móra

Globalizációs végjáték

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

A hű folyó

Lakomakönyv

Mé piros a gólya csőre?

Szeged (magyar)

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Cukor Blues

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Varga András: A régi Szeged

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből