www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 03.-a - Hilda, Gergely neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Vasúti hídunk elpusztítása (1944.) (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-08-30 - Reményik Sándor születése napján

Reményik Sándor születése napján

Aranyasszony (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…
Reményik Sándorunkat a szülinapján…

Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890 augusztus 30. – 1941 október 24.)
feledhetetlen költőnk, a két világháború közötti megszállt Erdély magyar irodalmának kiemelkedő alakja.

Az életében több díjjal és elismeréssel is kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig ismeretlen volt,
mert módszeresen elhallgatott volt az antimagyar Magyarországon.

Hazafias költészetét 1945 után a kirekesztők – nemzetellenes politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték
a magyar irodalomból. Ma is mellőzött és agyonhallgatott… mert Magyar !!!
De itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát !
Olvassuk és szavaljuk Őt !!!

Édesapja neves és vagyonos építészmérnök volt, a Kolozsvári Iparos-Egylet elnöke, az evangélikus község gondnoka.
Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt.

A KÖLTŐ A LELKEK ÉPÍTÉSZE – VALLOTTA …

Reményik Sándor – Nagy István festménye (1932 tájáról)

Első kötetei : Mindhalálig (1918); Végvári versek (1918–1921. 1921).
E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei az Erdélyiséget,
a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista fölfogása. Alapításától, 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak.
Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott bölcseleti kérdésekre, ott bújkál benne a móka is mindenütt.
Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a jelképesség hellénkedőn a szümbolizmus.
Gondolatok a költészetről (Arad, 1926) tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti.

Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, oláh (rómán), svéd és tót (szlovák) nyelvre is lefordították…

REMÉNYIK SÁNDOR: VÉGRENDELET

Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.

Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.

Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.

Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton :
Kétségeim az örvényekbe szórom.

A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.

Hááát… Itt is Ő van …

Hűvösvölgyi Ildikó, aki Benőcz Kata klasszikus gitárművész társaságában gyakran adja elő Reményik Sándor verseit,
egyenesen úgy fogalmaz, hogy számára…

REMÉNYIK VERSEIT SZAVALNI OLYAN, MINT EGY GYÓNÁS…

Reményik Sándor születése napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Magyarország felszámolása

Tóth Béla

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Bogár László - Hálózatok világuralma

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Kilófaló sütemények

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Kecske ételek

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Kenyér és Bor

Juhételek

Péter László: Szegedi számadás

Bogár László: Ideg-rendszer váltás