Szögedi Nemzet
A „szögedi nemzet" értékei a Mórában | Déli szó
2010. aug. 30. - Az „ő-ző nyelvjárás, a paprikatermesztés, a papucsos mesterség, a parasztházak napsugárdíszes oromzata és a sokakat vonzó alsóvárosi búcsú ...
Így öltözködött a szögedi nemzet,
a szabóipar dicsérete
2007. ápril. 24., kedd - 11:15
Szerkesztette: szgabor
2006. május 31. - 2007. december 31. - A díszmagyartól a miniszoknyáig.
Korabeli szabóműhelyeket, kalapos szalont és századfordulós próbafülkét is kialakítottak a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban az "Így öltözködött a szögedi nemzet, a szabóipar dicsérete" című tárlaton.
Mindezek mellett több mint száz fotó és húsz korhűen beöltöztetett bábú érzékelteti a divat folyamatos változását.
Egy ember ruházata régebben is megmutatta viselőjének a társadalomban elfoglalt rangját. A szövet minősége, tisztasága, új vagy használt állapota, színe, szabása utalt az illető pillanatnyi anyagi helyzetére. Az öltözködés mindig feltörekvő volt, a lentebb lévők igyekeztek utánozni a mintaadó elit stílusát - mondja Katkóné Bagi Éva a viselettörténeti kiállítás rendezője. A 20. században beinduló tömegtermelés és konfekcióipar azonban a kevésbé módos rétegek számára is hozzáférhetővé tette a divat követését. Rövidesen mindenki ruhatárában megtalálható lett egy-két divatos holmi.
A szegediek az ünnepi öltözködésben sokáig a paraszt- és a polgári viselet elemeit használták tovább. A századforduló idején a szegedi belváros szinte minden utcájában létezett egy vagy több ruhakészítő szalon, de a külvárost is behálózták a kisebb-nagyobb szabóságok - sok száz iparosnak munkát és megélhetést biztosítva. A szabó szakmán belül különböző kategóriák léteztek: voltak úri szabók, készruhakészítők, vásározó szabók, egyenruhakészítők, gyári konfekciósok, divatszűcsük és papi szabók is. Napjainkban a szabóságok hanyatlásának, megszűnésének lehetünk tanúi. Az emberek a nagyáruházakban vásárolnak és a kevés megrendelő nem képes eltartani a magas rezsiköltséggel működő üzleteket. A csekély tőkével rendelkező szabók manapság inkább csak ruhajavításokra vállalkoznak.
A kiállítás anyagát Katkóné Bagi Éva az 1880-tól 1980-ig tartó időszakból válogatta. E száz esztendő viseleteinek bemutatásával szeretné megismertetni a szegedi divatirányzatok fontosabb állomásait a díszmagyartól a miniszoknyáig.
Fekete Ház. 2006. május 31. - 2007. december 31.
Forrás: http://www.utazunk.com/hir/gy-oltozkodott-a-szogedi-nemzet-a-szaboipar-dicserete_431.php
"A szögedi nemzet"
Azt mondta, én szögedi nemzet vagyok... Ha szemtanúként már nem foghattam át Szeged népi világának egészét, úgy érzem, hogy lényeges vonásaiban mégis ...
Tanyai emberek, életutak a „szögedi nemzet"-ből
A „szögedi nemzet” kifejezést a helyi tradíció szerint használom, amit Bálint Sándor ... latban a szögedi nemzet jelenti egyfelől a törzsökös szegedi népet (a ...
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve) 1974-1975/2
