www.ujszeged.hu
2025. Áldás hava (Július) 13.-a - Jenő, Henrik neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2023-03-30 - PÁRIZSI BÉKE – A KRÍMI HÁBORÚ VÉGE

PÁRIZSI BÉKE – A KRÍMI HÁBORÚ VÉGE

KIKELET (MÁRCIUS) HAVA 30.-ÁN

1856-ban e napon írták alá a Párizsi Békeszerződést, amely lezárta a Krími Háborút.

Igen sokan hablatyolnak manapság a Krímről… olyanok is, akiknek fogalmuk sincsen… én jártam ott…

Kezdjük hát a történelmi ismeretek fölfrissítésével !

A szıttya Kimméria, – Konán (Conan) a barbár szülőhazája – hellén-görög Taurida (Ταυρίδα), a tatár Kırım (hátul-kával Qırım), innen utóbb oroszkodón Krím (Крым),
kisoroszkodón (ukránkodón) meg Krim (Крим) bizony vita kérdése lehet szıttyák (magyarok), görögök és tatárok között…

Legutóbb 2014-ben ismét a nagyoroszok vitatták el a nagymúltú tengeri félszigetet az Etelköz (őshazánk) tövén a kisoroszoktól…

Az Orosz Birodalom az 1848-as európai forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt, hadereje, az Orosz Cári Hadsereg
az akkori világ messze legnagyobb létszámú szárazföldi hadseregének számított. Ausztriát lekötötte, hogy megakadályozza
a német egység létrejöttét. A cár elérkezettnek látta az időt az oroszok régi álmának megvalósítására, a fekete-tengeri 
szorosok megszerzésére. A francia Második Császárság és a Brit Birodalom viszont megengedhetetlennek tartotta
Boszporusz és a Dardanellák orosz befolyás alá kerülését.
A keleti kérdés kiéleződése 1853-ban így a krími háború kirobbanásához vezetett.

PÁRIZSI BÉKE – A KRÍMI HÁBORÚ VÉGE < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Ehető virágok

Szárnyas ételek

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Péter László: Szegedi tudósítások

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Juhételek

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Tápai Antal : Életutam

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Tóth Béla: In prigione

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Globális uralmi rend