www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 21.-e - Olivér neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2010-07-02 - Vörös polip - vörös nyálka

Vörös polip - vörös nyálka

" Húsz éve divat volt az MSZMP egészét és kapcsolt hálózatát vörös polipnak nevezni. Találó kifejezés volt, csakugyan. Most a polipot nagyon odavagdosta a parti kövekhez a történelem hullámverése, nem is maradt belőle sok, csak némi vörös nyálka. Ezt pedig le kellene lötykölni a kezünkről, nem kinevezni fontos állásokba." (Csermely)



Nemzetvesztő és kirekesztő - magyar ellen uszító - bolsevikoknak merengő börtönévek (elgondolkodtató török bérbörtönök) helyett gyors meggazdagodás lett az osztályrésze. Most meg felelős nemzetvédelmi poszt!?

Messze vagyunk még magyar úri világunk politikusaitól...
Horthy Miklós - akinek egyetlen holddal nem szaporodott a birtoka kormányzóságának negyedszázada alatt.
Széchenyi István, vagy Teleki Pál - akiknek az eltakarítását csakis "öngyilkosság"-nak lehetett álcázni...
Babó Emil - aki kártyacsalás vétségének gyanújába keveredvén megszökött a következmény (öngyilkosság) elől, és ezért 20 évig távoli földrészeken bujdosott... Bárcsak a mai parlamentereink tennének ilyet!

Vannak a magyar "független" újságírásnak még nagy adósságai. - Elkötelezett elvhűség...
Akár mennyire is szeretünk valakit, vagy valamit, az építő ítészet (kritika) mindig hasznos. Hiszen építő...
A szeretett személy vagy akár politikai pártalakulat szereplői jellemfejlődésének is sokat használ.
Most Csermely Péter a Magyar Nemzet vezércikkével végre áttöri a hallgatás falát!

Az őszinte íráshoz kattintson ide: >>

Ellenforradalom
Csermely Péter
2010. július 1.
Magyar Nemzet

„1970-ben olyan pártba léptem be, amely merészen új volt, Közép- és Kelet-Európa legmodernebb pártja. Számomra 19 éven keresztül megmaradt ilyen minőségűnek."

„Az MSZMP választási sikere megítélésem szerint a hazai politikai stabilitás fő eleme.(...) Nem kétséges számomra, hogy ezt a tevékenységet csak és kizárólag az egységesen megmaradt és megtartandó MSZMP számára tudom elvégezni. Ebbe a pártba léptem be, és számomra más politikai megoldás nem létezik. A választási harc nyilvánvalóan kemény lesz, és ezt szakmai módon kell vívni: az MSZMP-ért."

„Magyarán: a baloldal érthetetlen és történelmi felelősséget hordozó, a vezetés alkalmatlanságát tükröző szétverésével és szétesésével részben az MDF, részben az olyan radikális, agresszív pártok, mint az SZDSZ és a Fidesz alig ellenőrizhető csoportjai radikalizálódhatnak."

Gubcsi Lajos, 1989


A Hitlerjugend utolsó vezetője Arthur Axmann volt. A nürnbergi perben rámért hosszú börtönévek alatt volt ideje merengeni azokon a kockázatokon, amelyeket egy diktatúra ifjúsági szervezetének az irányítása hordoz magában. A magyarországi diktatúra működtetőinek nem adatott meg a többéves meditáció lehetősége, töprengeni sem volt idejük, mert villámgyorsan kellett felrohanniuk előbb a gazdasági élet, majd a politika csúcsaira. A sebességet az tette fontos tényezővé, hogy egymással versenyeztek. Azt a különös eseménysorozatot, amelyet találóbb szalonképes kifejezés híján manapság rendszerváltozásként emlegetünk, nemhogy elszámoltatás, de még beszámoltatás sem követte. Az ennek szükségességét felvető bátortalan hangokat elnyomta az akkor még csaknem kizárólagosan baloldali kézen lévő média, a keményen antikommunista választási jelmondatait pillanatok alatt sutba dobó SZDSZ, illetve, ha kellett, mert végül azért mégiscsak kellett, az akkori Alkotmánybíróság.

Eltelt húsz év. És most nagy tekintélyű emberek elemzik értetlenül, hogy ez a hálátlan magyar társadalom ugyan miért élte, éli meg csalódásként ezt a bizonyos rendszerváltozást. Nos, például ezért. Mert nem volt cezúra, nem volt katarzis. Egyes közviszonyok megváltoztak, de más körülmények bántóan ugyanazok maradtak. Tudom, tudom: hahaha, tetszettek volna forradalmat csi... De hiszen most csináltunk, nem?

Pár nappal ezelőtt Hende Csaba honvédelmi miniszter a tárcájához tartozó HM Zrínyi Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatójának nevezte ki Gubcsi Lajost. Gubcsi Lajos a KISZ KB tagja, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és a Magyar Ifjúságnak, a KISZ központi lapjának a főszerkesztője is volt. Most egy állami tulajdonú cég ügyvezető igazgatója. Hetekkel a „szavazófülkékben lezajlott forradalom" után. Időközben esetleg kitört az ellenforradalom?

Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a változást, vagy ha úgy jobban tetszik, forradalmat óhajtó emberek tömegei azért rohamozták meg élesre fent szavazócédulákkal az urnákat, hogy egyes prominens KISZ KB-tagok élete annyi hányattatás után végre egyenesbe forduljon. Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a szavazók ezt a kérdést éppen ellenkező eredménnyel kívánták elrendezni.

A polgári jobboldal mezejére sok irányból lehetett és lehet megérkezni. Ez akkor is tény marad, ha sokakat, köztük például engem is, nem tölt el örömmel a jelenség, hiszen a sok idevezető életút között akad néhány kifejezetten aggasztó is. Az egyes nevek hallatán fejüket csóválók azonban az elmúlt évek alatt kényszerűen megtanultak együtt élni azzal a baljós sejtéssel, hogy örömük előcsiklandozása talán már soha nem lesz nagypolitikai törekvések célja. Meg aztán voltak pozitív hozadékai is ennek a folyamatnak. Aki idejött, az vállalta, gyakorolta, és a tőle telhető legmagasabb színvonalon képviselte az itt talált értékeket, eszméket, és nem tegnaptól. Ám legyen. Nem vagyok Árgus, nem figyelem száz szemmel a magyar közéletet, tehát tévedhetek, de nem emlékszem arra, hogy Gubcsi Lajos nevével találkoztam volna az elmúlt évek politikai hánytorgásai során. Csak úgy jött, és kineveződött. Ha csak azt nem vesszük ide, hogy évekig meglehetős gyakorisággal írt leveleket Orbán Viktornak, majd ezek egy részét kiadta könyv formájában is. Ez utóbbi momentum, mármint a levelek közzététele, egyébként jelzi, hogy Gubcsi Lajos nyilvánvalóan nem normális, legalábbis a szó közhasználatú értelmében biztosan nem.

Húsz éve divat volt az MSZMP egészét és kapcsolt hálózatát vörös polipnak nevezni. Találó kifejezés volt, csakugyan. Most a polipot nagyon odavagdosta a parti kövekhez a történelem hullámverése, nem is maradt belőle sok, csak némi vörös nyálka. Ezt pedig le kellene lötykölni a kezünkről, nem kinevezni fontos állásokba.

Persze csak akkor, ha tényleg forradalmat csináltunk. Egyéb esetben megfontolásra ajánlom, hogy volt a KISZ KB-nak egy tehetségesnek mondott, hadari beszédű, táncos léptű, izgága tagja is. Talán neki is jut még egy állami cég.

Forrás: http://www.mno.hu/portal/722238

(Szabó Nimród Zombor rajza)





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Cukor Blues

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Bogár László : Örvényben

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Gulyás László : Edvard Bened

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Magyarország, a vonakodó csatlós

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Péter László: Szegedi tudósítások

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Szeged (magyar)

Mária román királynő párizsi követsége

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Halételek

Péter László: 14 írás József Attiláról

Veress D. Csaba: A szegedi vár.