www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2011-04-22 - Boldog Húsvétot - Magyar Föltámadást!

Boldog Húsvétot - Magyar Föltámadást!


A Húsvét a magyarnak nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Kedves dolog a húsvéti nyúl, szép magyar szokás a locsolkodás, de az igazi cél, a Megtisztulás, a Föltámadás.


A Föltámadás előtt - bár a Sanyarúhét már lassan véget ér - még itt a Nagypéntök.

A "legszögedibb szögedi" írásaiból kínálok merengető csokrot ezalkalommal:

Nagypéntök - Hosszúnap - Aszupéntök,

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja. Mégsem pirosbetűs ünnep: Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább Jézusért. Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypénteken a szegedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezen a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypénteki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, a zagyvarékasiak szerint oda vág a villám. Az ipolymenti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét - nyilván hasonló szándékkal - háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok küzül... Szépkenyérűszentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok,
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok,
Beszélgetni kezdett vélük...
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok,
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok,
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok,
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok,
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok,
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok,
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok,
Szentlélekkel gyümölcsözik....

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh Uram Jézus Krisztus! ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől...

Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták:
A huputamadár, vagyis a büdösbanka (búbosbanka) csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.
(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975. Fehérvasárnap)

http://www.ujszeged.hu/kepeslap4/kepeslapok_Bozo_Gyula_Husvet_6.jpg

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a szlavóniai Kórágy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A "Húsvét" szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: "Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet." Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik.

A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

http://www.ujszeged.hu/kepeslap4/kepeslapok_Bozo_Gyula_Husvet_7.jpg

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975. Fehérvasárnap)

A méltatlanul elfeledött tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival ...

Békés Boldog Húsvétot !

kíván

a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László

U.i.: A hétfői locsolkodás után pedig mindönkit vár a Szegedi Vadaspark egy nagy szögedi tojásvadászatra...                    

Vadasparki húsvét tojásvadászattal

Aki húsvét vasárnap vagy hétfőn 9.00 és 17.00 óra között ellátogat a Szegedi Vadasparkba, játékos vadászaton vehet részt. Természetesen nem állatokra kell lesni, hanem tojásokra. Ha valaki talál egyet, akkor még csak félig teljesítette a „feladatot". Minden tojáson kérdés található, melyre a választ az állatismertető táblák segítségével adhatja meg.                 


Akinek kedvez a (tojás)vadász-szerencse, a Természetvédelmi Oktatóközpontnál a tojásért és a helyes válaszért cserébe ajándékot kap. A vadászat fáradalmai után pedig pihenésképpen 11.00 órától népművész segítségével ismerkedhet tojásfestési praktikákkal és készítheti el a húsvéti hímes tojást. Ehhez azonban az is szükséges, hogy teli vagy kifújt tyúktojást is hozzon magával.
A húsvéthétfői jegyek megvehetõk előre is, a Vadaspark pénztárában. Kedvezőtlen időjárás esetén felhasználhatók ugyanezen hétvégén, szombat és vasárnap (április 10-11).


A Húsvétról bővebben:

Nagypéntek
Nagyszombat
Húsvét
Húsvét másnapja





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Mangalica

Helyünk és sorsunk Európában

Gabonakonyha

Varga András: A régi Szeged

Bogár László : Bokros újratöltve

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Ehető virágok

Halételek

Bioételek gabonából

Péter László: Radnóti Miklós

Írások a Nagyárvízról

Péter László: Kálmány Lajos

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

A tudás még nem bölcsesség

Kilófaló finomságok

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Vadételek

Wolf Schenke - A sárgák háborúja