www.ujszeged.hu
2022. Kenyér hava (Augusztus) 17.-e - Arikán, Arika, Réka, Hetény, Jácint neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2021-12-22 - MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA

MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA

Ma van a téli Napforduló, azaz a Magyar Karácsony !!!

Illő hát emlékeznünk:

Magyar karácsony legendája

Mikor a szenteste kapuját kitárja,
Indul a ködben a betlehemi árva,

Akit kitagadtak, akit megtagadtak,
Mikor földünkre a poklok leszakadtak.

Megindul a ködben, elindul az estben,
Mellette az angyal aranyszárnya lebben.
Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,
Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.

Odaszáll először, hol az éj sötétebb,
Feketébb a gond, és hol a nyomor mélyebb,
Hol a tájnak minden kincsét elorozták,
Gyászos ormaidra, szegény Magyarország !

[...]

Bozó Gyula, szögedi rajzoló köszönti Karácsonykor tépett népünket
az Erdélyt puttonyában hazahozó angyalkával…

Magyar karácsony legendája– Először Trianon Karácsonyán jelent meg, a Szeged lap 1920 december 25.-ei számában, ezután három évvel közölte a megcsonkított szomszédos vármegyeszékhelyen a Makói Reggeli Újság 1923 december 25.-ei száma is. E vers hangvételét, így utóbb a sorsát is a trianoni tragédia határozta meg. Rendíthetetlen hitű hazafıasságáért – elrabolt magyar városaink fölemlegetéséért – csaknem egy fél évszázadon át minden „Juhász Gyula összes versei” kötetből is kirekesztettek.
A MEK-ben, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ban máig sincsen benne. A kommunizmus, majd a szocializmus honvesztő évtizedei alatt hazaáruló vörös vezéreinknek fontosabb volt elveszett városaink – Pozsony, Kassa, Várad, Kolozsvár, Arad és Szabadka – feledése (sőt, fel sem emlegetése!), a szomszédos soviniszta tolvajnépek meg nem sértése, mint megtizedelt, majd meggyötört, Nemzeti Holokausztunkban kisemmizett saját magyar véreink elemi védelme. 

MAGYAR KARÁCSONY LEGENDÁJA < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: Néprajz, népműveltség

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Péter László: József Attila Szegeden

Péter László: Radnóti Miklós

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Az élő Árpádok

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Gyökerek és fények

Kenyér és Bor

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Bogár László - Hálózatok világuralma

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

A magyar szürkemarha

Gabonakonyha

Tóth Béla

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006