www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!



 

Opponensi vélemény

 

a Szeged Tisza pályaudvar környéke építési szabályzata és szabályozási terve c. dokumentumról.

 

Megbízó : Szeged MJ Város Polgármesteri Hivatala

 

Tervező: Relief Plan Bt.  Szeged Kecskeméti u 22/a

Nagy Imre okl. Építészmérnök és munkatársai

 

Opponens: DLA h.c Borvendég Béla

Kossuth és Ybl díjas építészmérnök, címz.  egyetemi tanár

 

1. Általános bírálati szempontok

 

11 Az opponencia a bírált terveket szakmai szempontból vizsgálja. Nem foglalkozik tehát sem jogi, sem szabályossági kérdésekkel, minthogy ezek kívül esnek Opponens kompetenciáján. Másrészt Opponens lényegét tekintve fenntartja az  „Opponensi vélemény a Szeged déli hídfők környéke rendezési tervéről” Szeged 2006. Február hó dátum alatt kifejtett véleményét. Ezért a két dokumentum értelem- szerűen kiegészíti egymást.

 

12  A bírált dokumentum kiindulási adatai és erre alapozott következtetései is vélhetően metodikai okokból teljes körűek kívánnak lenni. Ennek az a következménye, hogy kardinális fontosságú tényezők és a feltételezett, sőt a koncepció szempontjából lényegtelen információk formálisan azonos hangsúlyt kapnak. Így például nagyon részletesen kimunkált a régészeti vagy örökség védelmi feltárás, vagy a kijelölt akcióterület műszaki infrastruktúrával történő elláthatósága, miközben a város egészét érintő beavatkozás egyelőre csak elképzelt, hipotétikus. Arról nem is beszélve, hogy a felvázolt projekt megvalósíthatóságára, a megvalósítás időbeli összefüggéseire nézve az anyag igen kevés információt tartalmaz. Ami annál nagyobb baj, mivel a Biopolisz tekintetében mind az egyetemek, mind a tudományos kutatás tekintetében a kormányzat meglehetősen ambivalens magatartást tanúsít. Még az sem világos, hogy a műszaki transzferhez szükséges hazai szakember képzést a SZTE miként kívánja végre megoldani.

 

13. A dokumentum ugyan utal a „Szeged Hosszútávú Fejlesztési  Koncepciója ’93 felülvizsgálata és újrapozícionálása”  c. dokumentumra és az abban megjelölt városfejlesztési akció területekre, ám a bírált és a hivatkozott koncepció összefüggésére nem. Hivatkozik viszont az Indóház tér környezetének közlekedés fejlesztésére 2005-ben készült három tanulmányra, ami a Megbízó és a tervező közötti együttműködés  logikai bukfence.

 

 

 

2.A Szegedi városfejlesztés célja általában.

 

21.Nagy Árvíz

 

21.1 A Lechner féle újjáépítési terv lényegét tekintve inkább tekinthető átépítési, mint újjáépítési tervnek. Ösztönzője egyrészt a saját kora akkor korszerűnek tartott nyugati gyűrűs-sugaras városszerkezete, másrészt az örökölt mozgásirányok, és persze a közlekedési, szállítási célok és formák és az ezekhez rendelt technológia

.

21.2  Kétségtelen, hogy a terv város szerkezeti koncepciója ugyanakkor annyiban távlatos volt, hogy a városnak olyan genetikus kódot adott, ami hosszú időre lehetővé tette a város területének olyan bővítését, aminek köszönhetően például a lakótelepek szinte egyedülállóan voltak bele illeszthetők a város szerkezetébe.

 

 21.3 Az átépítés korának adottságainak logikus következménye egyrészt a vasúti közlekedés és a vízi szállítás szerepének meghatározó szerepe és a közúti és a városi közlekedés jelentőségének helyközi közlekedés szerepének másodlagossága. Jellemző például, hogy a Nagyállomás földrajzi pozícióját és szerepét (Torontál!) mint megváltozhatatlant már Lechner is örökölte. A közúti villamos szállítás ugyan viszonylag hamar megjelent a városban, de ezt a nagyvonalúan formált eklektikus városszerkezet konfliktus mentesen képes volt befogadni, mégpedig oly módon, hogy a hálózat a közúti hídon át nem csak a folyó két partját kötötte össze, de lehetővé tette nem csak a nagyvasúti pályaudvarok, de a később kiépült és város környékét behálózó keskeny nyomtávú hálózat végpontjainak elérését is.

 

3. A múlt, a folytatás, a végig nem gondolt revízió

 

31.1 A város gyűrűs sugaras szerkezetének alkalmasságát a közlekedési technológia ama drámai átalakulása kérdőjelezte meg, ami a gépkocsi tömeges megjelenésének a következménye. Másrész előre nem látható következményekkel járt a város természetes vonzás és kiszolgáló környezetének trianoni amputációja, majd a mindkét híd elvesztése a második világháború során. És nem utolsó sorban minderre rárakódtak mindazok a torzulások, amelyek a szovjet nagyhatalmi politikából és az állampárti rendszer természetellenes elméletéből és gyakorlatából fakadtak s melyek sajnos mind a mai napig hatnak.

 

31.2 Az utóbbiakat  főként a távlatosság hiánya, a rövidlátás és voluntarizmus jellemzik.

 

31.3 A (belvárosi) közúti hidat például nem csak igen szűk keresztmetszettel építették újjá, de olyan szerkezettel, ami a szélesítést lehetetlenné tette és teszi. Azaz nem vették figyelembe a gépkocsi forgalom várható növekedését.

 

31.4 A forgalmi terhelés növekedése miatt megszüntették a két partot összekötő villamos vonalat.

 

31.5 Az Új Tiszahíd megépítése ugyan tehermentesítette a Belvárost az átmenő forgalomtól, de magát a város egyre növekvő belső forgalmát—beleértve teljes Újszeged forgalmát is --ráterhelte a Belváros Észak-déli tengelyét helyettesítő Kis és Nagy és Külső körútra. Az előbbi bizonyos időszakokban már bedugul, a Nagykörút középső szakasza (Mars tér!) szintén. A külső Tarján városi szakasza már megépítésekor is botrányosan alulméretezett volt, a déli befejezetlen és  hiányzik az Újszeged-Románia felé kapcsolatot biztosító Tisza híd. A helyzetet súlyosbítja az, hogy hiányzik a Várost északról elkerülő és az E5 autópályához csatlakozó gyorsforgalmi út is.

31.6 Végül, de nem utolsó sorban az elmúlt ötven évben eddig még soha sem sikerült végleges nyugvópontra juttatni a Nagyállomás, illetve az újonnan építendő vasúti híd és e létesítményekhez csatlakozó területek célszerű felhasználhatóságának ügyét. Sőt emiatt vált megkérdőjelezhetővé a például a medencés adott helyen történt megépítése, sőt még a Rolla Terminál illetve a leendő logisztikai központ helye is.

 

4. A 21.szd. követelményei: konfliktusok és kompromisszumok. 

 

41.1 A globalizálódó világban a gazdasági folyamatok egyre jobban felgyorsulnak. Nemcsak egyes iparágak szűnhetnek meg, vagy jöhetnek létre nagyon rövid idő alatt, de ugyanez igaz bizonyos térségekre, azok szerepére, és jelentőségére is.

 

41.2 Minthogy a verseny térsége is hallatlanul kitágult ezzel együtt kitágult a sikeres kooperáció lehetősége és bukás lehetősége is. Ez új dimenziót ad a versenyképesség fogalmának is.

 

41. 3 Mindebből az következik, hogy jóllehet a városfejlesztés körültekintő stratégia megtervezése és a megvalósítás taktikájának helyes megválasztása fontosabb, mint valaha, mindez csak akkor lehet eredményes, ha képes a bizonytalanságok elfogadató kockázatok melletti kezelésére. Ami azt jelenti, hogy folyamatos és képes a tényleges változások állandó elemzésére és a kitűzött célok szükség szerinti módosítására.

 

41.4 Súlyos—és maradi-- tévedés a fejlesztést lecsupaszítva, pusztán gazdasági szükségszerűségként értelmezni.  A tapasztalatok szerint ugyanis itt olyan komplex és oda-vissza ható összefüggés rendszerről van szó, melynek elemei esetenként egymásnak is ellentmondanak. Ezért a tervezés és a megvalósítás lényegi feladata a viszonylagos és dinamikus egyensúly megteremtése.  A településfejlesztésnek például szerves része a társadalom szociális, kulturális, közegészségügyi, biztonsági állapotának fejlesztése, és akkor még nem beszéltünk az épített és természeti környezet, sőt a társadalom erkölcsi állapotáról. Aligha lehet reménykedni, például abban, hogy a külföldi tőke szívesen telepszik le egészségtelen, műveletlen, elhanyagolt rendetlen bűnözéstől fertőzött környezetben. Vagy ott, ahol nem hogy az adott szónak nincsen becsülete, de még a jogrend is csak viszonylagos. És ott sem, ahol a bizalmatlanság és ikertestvére a korrupció az úr.

 

41.5 Másrészt bizonyított tény, hogy ott, ahol az említett hiányosságok ellentettje azaz pozitív megnyilvánulásai a tartós jellemzők ezek  szinergikus, egymásra hatása a tartós és kisugárzó fejlődés  gerjesztői.       

5.A tervezési program.

51 Forgalom.

 

51.1 Szeged mára már túlérett városfejlesztési problémája a városon belüli közlekedési hálózat felemássága, befejezetlensége, továbbá az országos főközlekedési gyorsforgalmi  úthálózathoz való kapcsolat befejezetlensége. Tudomásul kell venni, hogy ez ma a városfejlesztés legfontosabb prioritása. Nyilvánvaló, hogy ez a fejlesztés legalább két új közúti híd sürgős felépítését teszi szükségessé. Nevezetesen Északi város elkerülő forgalom hídja és egyben kapcsolat Románia felé, a Déli Híd (a Nagykörút folytatása).

 

51.2 Déli vasúti híd és a közúti híd összevonása csak abban az esetben indokolható, ha ennek nincsenek a városszerkezetet érintő hátrányai, nem eredményez kényszerű terület veszteséget a Belvárosban és nagyobb távlatban is alkalmas lesz az európai gyorsvasúti hálózatba történő beiktatására. Biztosítja továbbá a teljes értékű a teljes értékű teherforgalmi kapcsolatot Románia és onnan a medencés téli kikötő, valamint a Rolla terminál felé.

 

51.3 Erősen megkérdőjelezhető a javasolt Rail Tram gyors-villamos hálózat javasolt formában történő kiépítése és a tervezett közúti-vasúti hídra történő erőltetése. A Hódmezővásárhely, a Kistelek, a Szabadka felőli irány elvben független a hídtól. Kérdés, hogy a makói térség személy forgalma indokol-e ilyen kapcsolatot különösen akkor, ha ez lényegében Hódmezővásárhely felől is kiszolgálható. 

 

6. A Biopolisz

1.1 A Biopolisz a Város fejlesztési stratégiájának fontos eleme lehet, amennyiben 4.5 alatt vázolt tényezőkre épül. Ennek ellenére is a prioritások fejre állítása a város forgalmi problémáinak megoldását ennek függvényeként értelmezni. Az utóbbi ugyanis abszolút prioritás, a Biopolisz pedig kísérlet bizonyos meglévő, vagy kifejleszthető adottságokban rejlő potenciál kihasználására. A kijelölt terület előzetes megjelölése elfogadható, de itt fokozottan érvényes a folyamatos visszacsatolásos tervezés követelményének érvényesítése. Annál is inkább, mert egy részt ebben az estben a követelmények gyors és nehezen prognosztizálható változása a dolgok természetes rendje, másrészt a környezetvédelem ebben az esetben az (üzem!) emisszió elleni védelmet is jelentheti, harmadrészt az egyes részlegek közötti együttműködés nem feltétlenül igényli a létesítmények fizikai közelségét, ugyanakkor a kutatók informális találkozási lehetősége alapkövetelmény.

61.2 A nagyfokú bizonytalanságot igyekszik leplezni például az alábbi igen nehezen értelmezhető  idézet a programból.: „Az Egészségipari Tudományos Park illetve a Biotechnológiai Tudományos Park olyan, ún. tematikus parkok, amelyek a Biopolisz Pólus Program más innovációs programjainak (csúcstechnológiai inkubációs program, illetve horizontális gazdaságfejlesztési program) tényleges és potenciális célterületei is, kínálati-befogadó jelleggel. A programok kiteljesedésére (támogatások igénybevételével), a terület felértékelődésre számítva további kutatói épületek, inkubációs és vállalkozói tőkéből létesülő üzemi épületek létesülhetnek itt.”

61.3 Helyes, ha a tervezés figyelembe veszi a város érvényben lévő településszerkezeti tervét, továbbá helyi építési szabályzatát (SZÉSZ) és szabályozási tervét. Mindazonáltal a fejlesztési célok megvalósíthatósága érdekében a Biopolisz programban meghatározandó részletes programot és annak elemeit kell oly módon megfogalmazni, hogy az úgy illeszkedjék be a rendezési tervekbe, hogy azok lehetőleg az elfogadható kompromisszumok határain belül illeszkedjenek   a város szerkezetébe.

61.4 A Biopolisz területének kijelölését tekintve igen előnyösnek mondható, hogy Déli híd megvalósulása után ez a terület lényegében a Belváros része lesz. Más kérdés, hogy terület részletes felhasználási javaslatát úgy célszerű kidolgozni, hogy egyrészt a létesítmény a városszerkezetében ne zárvány. halott sziget, hanem –legalább részben-- eleven városrész is legyen.  

61.5  Előre látható, hogy a kijelölt leendő belvárosi terület a Biopolisz számára szűkös lesz. Ezért ennek mikénti hasznosítását nagyon alaposan kell meg kell fontolni.

61,6 Sem a város egészének, sem a Biopolisz megvalósítása szempontjából nem indokolható az Újszegeden javasolt gigantikus bevásárló központ létesítése. Egyrészt azért nem, mert tovább erodálná a városközpont a város identitását meghatározó imázsát, másrészt azért, mert az adott helyen lehetetlenné tenné olyan városépítészeti érték létrejöttét, ami legalább a Dóm térhez hasonlatossá tehetné a Tiszai Városkaput, és végül olyan nagy forgalmat generáló létesítményt hozna a Belvárosba, amelynek logikus helye a gyorsforgalmi utak mellett, a városon kívül van.  

 

 

3.0 Összefoglalás és javaslat

 

3.1 Javaslom, hogy a Tervtanács állapítsa meg, hogy a  Szeged Tisza pályaudvar környéke építési szabályzata és szabályozási terve c. dokumentáció jóllehet gondos munka, de koncepciója meglehetősen bizonytalan alapokra épített. Azaz a mind  Megbízó figyelmébe ajánlható az elmúlt évtizedekben sorozatosan elkövetett hibáinak elemzése, mielőtt jelen tervművelet folytatásáról döntenek.

 

3.2 Javaslom, hogy a Tervtanács ajánlja  Megbízónak, hogy készítessen elő olyan tervpályázati kiírást, amelyre alapozva nyílt tervpályázat írható ki első lépcsőben a városrendezési megoldására, majd később az egyes szerkezeti elemek építészeti megoldására

.

3.3 Javaslom hogy a Tervtanács tanácsolja a  Megbízónak a javasolt Bevásárló központ helyének megváltoztatását annak érdekében,  hogy Délen egyrészt méltó városkaput és a különösen értékes   belvárosi területet kulturális értelemben is és a város rangjához méltó magas színvonalon lehessen hasznosítani.

 

3.4 Javaslom,  hogy Tervtanács ajánlja a Megbízónak a projekt biztonságos és racionális megvalósítása céljából a folyamatos visszacsatolásos tervezés megvalósítását   .

3.5 Az opponenciában felvázolt hiányosságok és hibákra tekintettel azt javaslom, hogy a bemutatott tervet a T.Tervtanács ne fogadja el. Javaslom továbbá, hogy javasolja a Megbízónak, hogy az előbbiekben részletezett észrevételeket figyelembe véve intézkedjék az előkészítési, illetve tervezési munka folytatására.

 

Szeged 2006. November hó

Borvendég Béla

 

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bogár László : Bokros újratöltve

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

George Soros - könyvhirdetés

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Mária román királynő párizsi követsége

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Oláh Miklós: A Csillagépület

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

10 nap az Iszlám Államban