www.ujszeged.hu
2018. Álom hava (December) 11.-e - Árpád, Árpa neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

A cukrászda

    A rekonstrukció idején épült cukrászdát 1923-tól Suhajda József, a szegedi cukrászipar jó hírének egyik megteremtője bérelte. Újonnan renoválva, a modern követelményeknek megfelelő bensőséges nyári hely volt, melyet májusban ünnepélyesen nyitottak meg, klasszikus zenei műsorral. 1927-től a Virágh-testvérek a bérlők, Virágh-kioszk néven üzemeltették, majd bérletüket 1929-ben meghosszabbították. Virághék honosították meg Újszegeden a csinos és barátságos kioszkban a délutáni uzsonnákat, esti táncokat. 1933-ban engedélyt kaptak, hogy a régi pavilon helyén új pavilont építsenek, s a következő év tavaszán meg is kezdték egy nagyvárosi stílű kioszk építését. Alig két hónap alatt épült föl a régi épület helyén. Bernitczky József építész modern vasbeton építményt tervezett, mely az első ilyen építkezés volt Szegeden. Emeletén körterasz, sarokteraszok, kártyaszobák voltak reklámtoronnyal, melyen zöld neon betűkkel a VIRÁGH fölirat volt. A kertben szökőkút csobogott, a vízben aranyhalak úszkáltak, szélén életnagyságú női akt szobor volt. Alulról színes körtékkel világították meg. A kerítés körül virágból alkotott páholyok rejtették el a kerti asztalokat, székeket. Elegáns, nyári szórakozóhelyet varázsoltak Virághék. Kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap az ifjúság részére tánc volt. A körterasz alatt a Brave Boys zenekar játszott. Tánchely a kertben a szökőkút mellett volt. Áraikat a kor igényeihez szabták. Fillérekért lehetett fagylaltot, kávét, bort, likőrt, süteményt kapni. Fényesen kivilágították a főfasort, és a főpostától ötpercenként nyitott autóbuszokat indítottak. A világítási fölszerelést, neoncsöveket, a medence világítását a Fonyó Soma cég szállította. A világítási effektusok nagyban emelték a hely szépségét.
    Szombatonként katonazenekar játszott, melyet Fricsay Ferenc vezényelt.
    1934. szeptemberében írja a Szegedi Napló Újszegedről:

    "Minden adva van - liget, SZUE, Tisza, Vigadó, cukrászda - a nyaraláshoz, azonban a hídvám magas, az utcák rendezetlenek, a közművek elhanyagoltak, sok a panasz az ivóvízre. Kövezett utcája alig van, kielégítő világítás nincs. Fürdő- és üdülőteleppé lehetne varázsolni. A liget pompás, a rózsaligetben őzikék, pávák, fácánok, a Vigadó mögött játszótér a nagyközönség szórakoztatására. Ne kérdezzük, hogy az újszegedi kert angol-, francia-, vagy japán kert-e, mind a három tulajdonságot föl lehet fedezni benne, mondjuk inkább azt, hogy az újszegedi kert stílusa: szegedi!"

    1935-ben rendezték az Erzsébet királyné ligetet és környékét. A Szőregi utca (Székely sor) és Népkert sort elzárták a kocsiközlekedés elől, mert nyáron nagy por lepte el a ligetet és növényzetét. Parkosították az utcákat, rendezték a liget sétaútjait, új padokat állítottak.

     

 

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Kecske ételek

Varga András: A régi Szeged

Péter László: József Attila Szegeden

Tömörkény István: Hétről hétre

Péter László: A város cselédje

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Az élő Árpádok

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Juhételek

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Péter László: Radnóti Miklós

Dankó Pista

Kilófaló sütemények

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”