www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

A második világháború után


    1948-ban került sor az újszegedi liget fejlesztésére és csinosítására. A kertészet vezetőjének, Balogh Jánosnak az elgondolása szerint Vígh Ferenc szobrászművész több szoborterv készítésén dolgozott, mely szobrokat a parkban szándékoztak elhelyezni. A bejárat két oldalára egy-egy ősmagyar harcost ábrázoló szobrot terveztek. A Vigadó körül föl akarták eleveníteni a húsz évvel ezelőtti gyermekek kedvenc békavárát, mely csinos kis kővárból állt, körülötte kis tóval, folyóval és hatalmas kőbékával. Háta mögé boszorkánybarlangot, elé fölöltöztetett kőboszorkányt terveztek. Azonkívül Piroska és farkas szobrokat, a cserjések közé Hófehérkét a hét törpével. Gyermekek kedvenc kirándulóhelyévé kívánták tenni a parkot. A terv megvalósulására nincs adat.
    Ebben az évben új nevet kapott a park, Népligetnek nevezték el.
    A Szegedi Szabadtéri Játékok szervezői új helyet jelöltek ki a játékok megrendezésére. Úgy döntöttek, hogy kellemesebb lesz az árnyas park az előadások megrendezéséhez. A liget baloldalán a volt rózsaliget helyét jelölték ki a színpadnak. A mérnökség munkatársai Budapesten tanulmányozták a szabadtéri színpad fölállításának módját. El is kezdték 1948. júliusában a földmunkával az építkezést. Félkör alakú töltést emeltek, majd a színpad és az öltözők alapozási munkálatai következtek. A következő év május 7-én, szombaton avatták föl - a még teljesen el nem készült színpadot és nézőteret - budapesti és szegedi művészek fölléptével. Dénes Leó polgármester mondott avatóbeszédet, föllépett Zathureczky Ede hegedűművész, Bánki Zsuzsa, a budapesti Nemzeti Színház művésze, Hernádi Lajos zongoraművész, Palánkai Klára operaénekes. Május végére elkészült a nézőtér is, melyet 1800 férőhelyesre terveztek, vasbeton talpazattal, majd nyár közepére a világítóberendezések is a helyükre kerültek. Amíg Vaszy Viktor Szegedre nem érkezett, senki sem akadt, aki a Szegedi Szabadtéri Játékok fölújítását szorgalmazta volna a Dóm téren. Ezért az újszegedi könnyűzenei koncertek igen népszerűek voltak.

    1973. júniusában helyezték el a szabadtéri színpad bejáratába Deák László: Színjátszás c. mészkő domborművét. A 160X250 cm-es alkotás komikus színházi maszkból, clown figurából és jelmezes színészarcmásokból áll.
    1950. május 1-jén a hatodik szabad május elsejét ünnepelték. A ligetet újjávarázsolták, a kivonuló hatalmas tömeg a gyönyörűen fölújított zöld pázsiton, virágok közt, és rendbehozott utakon ünnepelt. Sátrak, büfék, mutatványos bódék, hajóhinták, körhinták, céllövölde, bábszínház szórakoztatta a jelenlevőket. Megújult az igen elhanyagolt Vigadó is 55.000 forintos költséggel. (A mennyezet leszakadt, a falak megrongálódtak, a világítási berendezések tönkrementek.)

    Újszeged jobb ivóvízellátása érdekében víztorony épült a ligetben. 1951-ben készültek el a tervezésével a Szegedi Tervező Intézetben, Szojka Jenő vezetésével. A vízvezeték a Temesvári körúton haladt végig, így oldották meg a városrész korszerű csatornázását. A házakat vízórákkal látták el. Eredetileg 25 méter magasra tervezték, majd később a megnövekedett igények miatt 36 méteres lett. Az 500 m3-es víztartály 25 m magas vasbeton pilléreken nyugszik. A víztartály kör alakú, 12 m átmérőjű, mélysége 5 és fél méter. A víztartályhoz 212 lépcső vezet. 1954. szeptemberében helyezték üzembe.
    1956-ban nagyobb szabású parkrendezés kezdődött a ligetben. Először a Népkert sor betonútjához simuló parkos útszegélyt alakították ki, majd a következő évben az út végén, a Temesvári körút sarkán újabb gyönyörű parkrészletet készítettek a Kertészeti Vállalat dolgozói. Büszke tölgyek, lombos hársfák alatt gyöngykavicsos út vezetett, a pázsiton szabálytalan alakú virágágyak, közepén ovális medence volt, benne Tápai Antal Béka c. szobrával. Szájából magasra szökkent a víz. A mészkő talapzaton levő kis szobor alumíniumból készült, 40 cm-es volt. A süllyesztett parkban három oldalról vezetett le lépcső ürömi kőből, rajtuk kőváza, bennük virág. Egyik lépcső mellett falikút. A munkálatokat Pálmai Gyula üzemvezető irányította. Sajnos a közeli közlekedési csomópont átépítésekor a békaszobor, a lépcsők, a falikút és a kővázák megsemmisültek.
    1959-ben a liget bejáratánál medencét és kedves kis szobrot helyeztek el. Halas fiúnak hívták. Tápai Antal neobarokk stílusú kútfigurája bronzból készült, és életnagyságú volt. 1996-ig állt az emelvényen, mikor is ellopták.
    1960-ban folyamatosan tovább fejlesztették üdülőparkká az újszegedi ligetet. A Kertészeti Vállalat évről évre részt vett a munkákban. A dzsungellé vált, a sűrűn nőtt, elöregedett fákból, különösen szilfákból kellett kivágni, mert Európa-szerte betegségben szenvedtek. A régi fák helyett tölgyeket telepítettek. Rendbe hozták a Liget vendéglő előtti részt, majd a színpad mögötti területet egészen a teniszpályáig parkosították.

    Nyolcvan darab különféle fát, sok szép örökzöldet ültettek ki: himalájai fenyőt, oszlopnövésű tiszafát, és az örökzöld sóskaborbolyát. Sok szép virágot, évelőt és 1600 tő rózsát ültettek el.

    E munkálatokkal párhuzamosan, a játszótér helyén az Odessza körút - főfasor - Vigadó - termálkút - Székely sor határolta ligeti részen alakították ki a Vidámparkot. Tervezésére építési bizottság alakult, melynek tagjai Budapesten és Dunaújvárosban tanulmányozták a vidámparkok létesítését és üzemeltetését. Terveket 1960-ban a MTESZ készítette el Árvay László mérnök irányításával. Kitűzték a megnyitást jövő év május elsejére.
    Nem tudni mi volt az oka, évekre elakadt a munka. 1963. decemberében újra foglalkozott a tanács végrehajtó bizottsága a Vidámpark kérdésével. Ekkor az ÉM Szegedi Tervező Vállalat készített terveket, társadalmi munkában, és a következő év tavaszán nagy iramban több vállalat és intézmény összefogása nyomán, szerény keretek között fölépült, és május elsején megnyílt a Vidámpark. Csatornázták, föltöltötték, betonozott utakat alakítottak ki. Sok ötletes játék várta a kicsinyeket: hajóbillenő, forgóhinta, csúszda, céllövölde, erőszputnyik, babavár, színes forgók. A falemezgyár favillamost, a gyufagyár kis autókat készített. A létesítményt megnyitása után folyamatosan fejlesztették tovább a nagy parkok mintájára. E munkálatokkal párhuzamosan a kialakított Vidámpark melletti tó mesterséges szigetén állították föl 1963-ban Tápai Antal Tavasz című bronzszobrát. 1976-ig állt eredeti helyén, amikor is márciusban a Füvészkertbe helyezték.

    1962-ben kezdték építeni Odessza városrész első lakótömbjeit, amikor a Székely sor mentén a templom mögött a ligetben hévízkutat fúrtak. Az 1866 m mély hévízkút 90 fokos meleg vizet ad, melyre hőközpont épült, s fűti a lakótelep házait. Ez volt az ország első geotermikus hőközpontja.
    1965-ben tovább szépült a park. Rendbehozták a szabadtéri színpadot, csinosították a Vidámparkot. Elkészült a ligetet keresztülszelő út aszfaltozása is. (Valószínűleg ekkor vágták ki a hármas platánsor középső sorát.) Mellette virágágyakat alakítottak ki, melyekbe 10.000 tő muskátlit ültettek.
    1967-ben folytatták a liget fölújítását. A Népkert sor felőli rendbe hozott rész után a ligetnek a Székely sori oldalát rendezték. Ez a rész meglehetősen elhanyagolt volt, egy részét föl is kellett tölteni, hogy egyenletes terepet nyerjenek a pázsit- és virágágyak kialakítására. Ekkor döntöttek a lourdes-i barlang lebontásáról is, amit a következő évben, 1968-ban végre is hajtottak. A Vigadó épületére szintén kiadták a bontási határozatot, elbontása 1972-ben történt meg.
    1970-ben kormányrendeletet hoztak, mely előírta, hogy a kiszáradt fát elhalása után a jogos tulajdonosának június 31-ig el kell távolítani. Ekkor 50 fát vágtak ki, melyeket szakértői bizottság jelölt ki. Mindezen munkálatokra a Szegedi Állami Erdőrendezőség Erdőfelügyelősége adott engedélyt.
    Az újszegedi liget tájképi jellegű park, amelynek jellegzetességét jól ismert növénycsoportjai adják. Ekkor a kb. 30 holdas területen 38 fajta díszfa tenyészett. Sajnos, a hatvanas évek tervszerű fejlesztési elképzelései a hetvenes évek elején megtorpantak. A nyolcvanas évekre az aljnövényzet bujaságától ijesztővé sűrűsödött liget zöldje átjárhatatlanná vált. Még nappal is szívesebben játszottak a gyerekek és sétáltak a fölnőttek a beton főúton. Sárdagasztásra inkább alkalmas ösvények, ruhaszaggató bokrok és ezek áthatolhatatlan szövevénye a fák közt, ezt kapták a látogatók a Székely sor felőli oldalon.
    Mindezt az elhanyagoltságot tetézte, hogy 1982-ben a Sportcsarnokkal szemben felelőtlenül kivágtak 26 darab, 30 méter magas öreg tölgyfát. Szakemberek szerint ezek a fák egészségesek voltak, legföljebb a fölső koronájukat kellett volna eltávolítani, melyeket megtámadott a csúcsszárazság. E munkálatok után tovább élhettek volna. Az ügyben vizsgálat indult.
    A kilencvenes években mind siralmasabb lett a helyzet. A fák nagy része beteg. Pusztítják vandálok, jelentős a természetes elhalás is, melyet nem pótolnak. A fák állva halnak meg, a liget szemetes, a kitaposott utak mentén sok a kosz, a gyom burjánzik. Az elaggott, töredezett faágak, a beteg matuzsálemek sokszor elszomorító látványt nyújtanak. A kivágott fák tuskóit a földben hagyják, a kiszáradt fák évekig merednek az égre. Szakszerű kertészeti munka nincs a ligetben, csak időnkénti söprögetési és fűnyírási munkákra van pénz.
    Belépve a ligetbe, balra üresen áll a Halas fiú bronz szobrának a helye: 1996-ban ellopták. A tövében kialakított medence szeméttel tele, körülötte gaz. A szabadtéri színpad elkerített részében, szintén gaz, és piszok látható. A kőládákban a virágok helyett szemét van. Ízléstelen falfirkák olvashatók a kőkerítésen, a mészkő domborműveket színes festékkel mázolták össze. A teniszpályánál a farontók által halálra ítélt tölgyfák meredeznek. Itt-ott néhány fenyőcsonk száradva lapul alattuk. A teniszpályák mellett a parkrendezők barakk irodája van, környéke csupa lom. Szégyene a parknak. A tisztáson, melyen valamikor rózsák ezrei virítottak, most néhány szál rózsa kandikál ki a gaz közül. Két-három egynyári virággal beültetett grupp szerénykedik a tisztás szélén. A szárazságtól, a gaztól inkább kókadoznak, mint díszére válnának e helynek. A Temesvári körút mentén áthatolhatatlan sűrűség van.
    A platánsor még állja a viszontagságokat, habár voltak évek, amikor tavasszal erősen hullásnak indult a levélzete. A kivágott fákat nem pótolták. A valamikori játszótéren és Vidámparkban, még siralmasabb a helyzet. Mintha földúlták volna. A játékok leszerelve, nyomukban rendetlenség, gaz, szétdúlt bódék. Csak sejteni lehet, milyen életük volt itt a gyerekeknek. Továbbhaladva áthatolhatatlan koszos, gazos dzsungel van a Székely sor mentén a volt Vigadóig. A meglévő építmény a romos Virágh-kioszk, mely hajléktalanok tanyája, szétdúlt romhalmaz. A templomig szintén gaz és sűrűség. A ligetben található padok összetörve, a szemétládák földöntve.

 

 

Gulyás László : Edvard Bened

Ehető virágok

Tömörkény István: Hétről hétre

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Globális uralmi rend

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Gyökerek és fények

Írások a Nagyárvízról

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Aranyszarvas földjén

Gabonakonyha

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Magyarország, a vonakodó csatlós

Tápai Antal : Életutam

Bogár László : Bokros újratöltve

A tudás még nem bölcsesség