www.ujszeged.hu
2018. Mag hava (Október) 23.-a - Gyöngyvér, Györgyi, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Az 56-os forradalom emléknapja ( 1956.) (1956)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Természeti Örökség

Holt-Maros : Szeged Velencéje


Házak épülhetnek a Gellért Szabadidőközpontban


A Szögedi Védegylet elnöke, Szabó László felvetette, hogy tovább lehetne rehabilitálni a Holt-Marost. A legnagyobb akadályt a Gellért Szabadidőközpont okozza, amely magántulajdonban van. Ráadásul a város baloldali többségének jóváhagyásával átminősítették a területet: házakat lehet építeni az egykori Délép-pálya területére - döntött legutóbb a közgyűlés.

A Maros szabályozásakor, az 1850-60-as években rengeteg kanyart vágtak át. Így született a Holt-Marosként emlegetett újszegedi tórendszer is. Ez a szakasz sokáig bűzlött a városrész szívében, a környéket megközelíteni is veszélyes volt. Majd az Orbán-kormány idején a város fideszes vezetése elhatározta, Szeged szégyenfoltjának véget vet. Sikeres pályázat után két ütemben felújították a szennyezett, eliszaposodott medret. Ezáltal a Maros-torkolattól a Derkovits fasorig egy tórendszer alakult ki, amiben olykor mozgatják a vizet. A két ütem kivitelezési módszere között óriási a különbség. Jól érzékeli az, aki megáll a Fő fasori víztoronynál, jobbra és balra néz. A Derkovits fasorig letarolt részt lát, míg a Bérkert utca felé gyönyörű karzaterdő szegélyezi a kanyargó medret. Az utóbbi szakasz Paulovics Péternek, a Csemete társelnökének, Szabó László, önkormányzati képviselőnek, a Szögedi Védegylet elnökének valamint Makrai László és Molnár Gyula önkormányzati képviselőknek köszönhető. Egyesével végig nézték a fákat, és bejelölték, hogy melyeket lehet kivágni. Így maradt meg az ősnövényzet, és a felújítás után visszatérhettek a madarak és a teknősöknek is megmaradt a búvóhelyük. Ez utóbbi rész már mutatja, milyen lehetne Szeged Velencéje. A medret erdő övezné és a két parton kerékpárutak szegélyeznék.

Szabó László szerint három-négy ütemmel teljessé lehetne tenni a Holt-Maros rehabilitációját, és a kör bezárulna. Ebben a tervben szerepel a Holt-Marosnak egy olyan nyílt vízfelülete, amely az egykori Délép-pályán, a mai Gellért Szabadidőközpontban húzódik.

Szemétmentesítés
A Szegedi Vízmű a napokban tisztította az átfolyóknál a medret. A télen rengeteg szemét kerül a Holt-Marosba. Teherautónyi faágat, fatörzset szállítottak el. A szemét között a leggyakoribb volt az autógumi. Úgy tűnik, berögzött szokásainktól nehezen szabadulunk.

A meder egy részét betemették, most teniszpályák üzemelnek a helyén. A tó valamikor a kerítésig húzódott, gyerekkoromban még csónakáztam rajta. A vállalkozó a mai álláspont szerint építési telekként értékesítené a területet” - mondta a Szögedi Védegylet elnöke. Hozzátette: a legutóbbi közgyűlésen a baloldali többség megszavazta a terület átminősítését, és nincs akadálya a sporttelep felszabdalásának. Szabó László azt is kijelentette, Gellért Ákost mint üzletembert megérti. Úgy gondolja, a szabadidőközpont tulajdonosának nem lakópark-álmai vannak, hanem jó pénzért szeretné értékesíteni a területet.

„Eljött az idő, hogy a város megvegye a vállalkozótól a területet” - mondta a képviselő.

Ha az építkezés elkezdődik, akkor már nehezen megvalósítható a Hol-Maros felújításának folytatása. A szabadidőközpontban húzódó meder rész lenne a harmadik ütem. A negyedik ütemben a Thököly út túloldalától, a nádasos résztől lehetne elindulni, az Aba utcától lefelé most is nyílt vízfelület van, amelyen ma is lehet csónakázni. És egy kis meder elhúzódik egészen a Cserőkéig a Szőregi úttal párhuzamosan.

„Erre is magántulajdonban vannak a földek, de azok szántóföldi területek” - jegyezte meg Szabó László.

Ha megvalósulna a 20 kilométeres Holt-Maros-karéj, akkor az Újszeged éke lenne. Szabó László elképzelése szerint a keresztező utakat hidakká alakítanák, át és a vízfelületet teljesen egybe lehetne nyitni. Jelenleg az egyes szakaszok között nincs ökológiai folyosó. Képzeljék csak, végig lehetne gondolázni, csónakázni a Holt-Maroson.

„Mindez nem utópia, hiszen az első két ütem is EU-támogatásból valósult meg. Ugyanúgy a következő szakaszokat is meg lehetne építeni EU-s pénzek bevonásával. Ahogy az első két ütemet bevállalta a város, most is megtehetné.”

A cikksorozatot a szabadidőközpont tulajdonosának és a város illetékes vezetőinek megszólaltatásával hamarosan folytatjuk a SZEGEDma.hu-n.

forrás: szegedma.hu

Cs. Gát László - 2009. április 24., péntek

Fényképek: Gémes Sándor

 

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Bogár László : Bokros újratöltve

Kilófaló sütemények

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Péter László: 14 írás József Attiláról

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Magyarország, a vonakodó csatlós

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Péter László: Néprajz, népműveltség

10 nap az Iszlám Államban

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Globalizációs végjáték

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Mangalica

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai