www.ujszeged.hu
2019. Föld hava (Szeptember) 17.-e - Zsófia, Róbert neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

EL LEHET INNEN MENNI!
Az angol egészségügy egy szegedi családorvos szemével

A HAZAI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERT KIZÁRÓLAG A BENNE DOLGOZÓK HŐSIES HELYTÁLLÁSA, RENDKÍVÜLI TEHERBÍRÁSA VALAMINT LELKIISMERETESSÉGE TARTJA ÖSSZE. A MAGYAR ORVOST ELSŐSORBAN NEM AZ ANYAGI, HANEM AZ ERKÖLCSI MEGBECSÜLÉS HIÁNYA ZAVARJA, ÉS AZ EGYRE ROMLÓ MUNKAHELYI FELTÉTELEK. ANGLIÁBAN ILYEN PROBLÉMÁK NINCSENEK: MIKÖZBEN OTT REFORMOKAT HAJTANAK VÉGRE, NÁLUNK deformOKRA KERÜL SOR – VÉLI DR. SZABÓ LÁSZLÓ, AKI 2006 ÓTA ANGLIÁBAN DOLGOZIK CSALÁDORVOSKÉNT.

Már az öregapja is családorvos volt, akárcsak az édesapja, aki több, mint negyven éve dolgozik ugyanabban a praxisban Szege - den. A családi hagyományt követve Ifj. dr. Szabó László is orvosi diplomát szerzett, majd szakvizsgát tett háziorvostanból. Az volt a vágya, hogy abban a városrészben, ahol felnőtt, ahol szinte mindenkit ismer, édesapja helyetteseként dolgozzon, és ott gyakorolja a háziorvosi hivatást. A gyógyító munka mellett, igazi lokálpatrióta lévén, szeretett volna aktívan tenni azért a városért, amihez ezer szállal kötődik, ezért politizálni kezdett. 2002-ben (majd 2006-ban ismét) egyéni mandátumot szerzett a Szegedi Közgyűlésben, és azóta független önkormányzati képviselőként dolgozik szeretett szülővárosáért. Nem tagja egyik pártnak sem, hazafias-jobboldali értékrendjét azonban büszkén vállalja. 2004-ben megalapította a Szögedi Védegyletet (www.ujszeged.hu). Számtalan városvédő indítvány, tervezet kidolgozása fűződik nevéhez. Alkotó jellegű előterjesztéseit a baloldali városvezetés azonban szinte egytől egyig leszavazta vagy eltulajdonította. Szintén nagy csalódásként élte meg, hogy Medgyessy Péter kormánya 2002- ben a világon egyedülálló módon összeférhetetlennek nyilvánította a háziorvosi munkát az önkormányzati képviselőséggel. (Az első pillanattól kezdve alkotmányellenesnek tűnő törvényt az Alkot - mány bíróság négy év elteltével megsemmisítette.) Az újdonsült képviselő, friss háziorvosi szakvizsgával a tarsolyában nem kapott engedélyt arra, hogy apja praxisában dolgozzon – sőt, az önkormányzat jegyzője édesapja alkalmankénti helyettesítésétől is eltiltotta. Id. Szabó László ekkoriban már csaknem 70 éves volt, tehát már a nyugdíjkorhatáron túl űzte a tevékenységét, és az egészségének is használt volna, hogyha a fia időnként besegíthetett volna neki – mindhiába. Elkövetkezett 2006, az országgyűlési választások ideje. Szabó Lászlót felkérte a Magyar Demokrata Fórum, hogy legyen a párt egyéni parlamenti képviselőjelöltje; ő elfogadta a felkérést, nem sokkal később azonban viszszalépett, mert (a nemtelen pártfordulás nyomán) elvállalt egy angliai ügyeleti orvosi állást. Önkormányzati képviselői munkáját ezt követően sem adta fel: ennek legékesebb bizonyítéka, hogy változatlanul az ő nevéhez fűződik a legtöbb egyéni képviselői indítvány. Megtapasztalta, hogy a szigetországban az orvost nem „csak” fizetik, ha - nem becsülik is. Lapunk 2006. márciusi számában „Menekülés Angliába” címmel közöltünk vele egy interjút, amelyben megosztotta olvasóinkkal első benyomásait. Azóta eltelt több, mint három esztendő, és Szabó doktor változatlanul folytatja „kétlaki” életét. Az ötgyermekes apukával egy szögedi halászcsárdában beszélgettünk.

Milyen benyomások érték sziget - országi munkája kezdetén?
Észak-Anglia több városában is ügyelek, Manchestertől Hull-ig. Ott dolgozom, ahol éppen hiány van. Ez szabadságot is biztosít számomra: csak azt vállalom el, amit elbírok. Mind a nyelvtudás finomságai, mind a viszonyok nem ismeretéből származó hiányosságok vonatkozásában rendkívül türelmesek az angolok. Ingerült mondatokat nagyon ritkán hallani arrafelé. A munkatempó messze elmarad a miénktől: nagyon kényelmes. Talán ez a jóval hosszabb életük titka!

Hogyan tudná összehasonlítani a kinti és az itthoni munkakörül - ményeket?
Ég és föld. A magyar egészségügyet kizárólag az egészségügyi személyzet szaktudása, rendkívüli teherbírása és lelkiismeretessége tartja össze. Évről évre kevesebben vannak, évről évre több munkát végeznek el, és évről évre kevesebbet ér a jövedelmük. A magyar orvost elsősorban mégsem az anyagi, hanem az erkölcsi megbecsülés hiánya zavarja, valamint az eszközhiány, a túlterheltség, a rossz munkahelyi feltételek. Angliában ilyen problémák nincsenek. Míg ott óriási egészségügyi reformokat hajtanak végre, itthon évek óta deformálják az egészségügyet. Angliában nincs műszerhiány, 18 év alatt, és nyugdíjkorhatár fölött mindenkinek ingyenes a gyógyszer. A munkanélküliek és a krónikus betegek sem fizetnek a gyógyszerért. Az asszisztencia mennyi - sége duplája az itteninek. Az aszszisztensnő kávéval, teával meg sütivel traktál. Udvariasan kérdezik, hogy küldhetik-e a következő beteget. A betegek időpontra érkeznek. Ami nálunk egy magánrendelőben érhető tetten, az van egy átlagos szintű angol állami rendelőben. A praxispénz öt-tízszerese az itthoninak. Abból bőven lehet adni a betegeknek egy teát is a váróban...

Van magyar kollégája?
Igen, bár nem egy átfogó hadművelet keretében jutottak el Angli - ába a magyar orvosok. Többnyire a véletlen (már, ha van ilyen) sors hozott össze velük. A kollégák javával sikerült összetalál koznom Angliában. Rengeteg bosszúságot és tanulópénzt tudunk megspórolni egymás segítésével, felvilágosításával

Miként fizetik ki az ügyeleti időt?
A „ki nem fizetett ügyeleti díj” értelmezhetetlen fogalom az angol közéletben. Ha valami nem időre megy, küldik az elnézést kérő levelet. Ha valami korábban megy, elnézést kérnek, ha pedig később, fájdalomdíjat fizetnek. Az egyetlen, ami előfordult, hogy a magyar (pesti!) munkaerő-közvetítő iroda nem fizetett nekem. Az első három hónapomat „elfelejtették” kifizetni, ennek ellenére én ezt a meg nem kapott jövedelmet itthon leadóztam. Ilyen sincs Angliában: ott a bankszámlára beérkezett összeg után fizetik az adót. Be nem folyt összeg után adót soha nem fog kérni az állam. Ezért nincsenek tömegesen csődbe jutott cégek, ezért nincsen körbetartozás, és többek között ezért higgadtabb az angol társadalom.

Mennyire nehezíti meg az életét a honvágy?
Az utóbbi időben, amikor „hazautazás”- ról beszélek, kicsit zavarba jövök, hogy hova megyek „haza”. Mert ahol jól érzem magam, az a polgári Anglia. Ahol rosszul érzem magam, és csak a negatív tapasztalat, a pusztulás, a deform, a depresszió szaga vág orrba, az a saját kifosztott szülőhazám. Ennek ellenére nem leszek az a honváltó, aki Magyarországot lecseréli egy másikra egy könnyebb életért. A gyermekeimet sem nevelem angolnak (mint sokan mások). Az viszont elgondolkodtató, hogy milyen elemi erővel működik az „észszivattyú”, gyöngébb angol tükörszóval az „agyelszívás”: Magyarországot több, mint ezer orvos hagyja el minden évben, és többségük soha többé nem fog visszatérni. Mert azokat az életfeltételeket, amiket nyugaton megteremt magának, azt itthon nemhogy nem kapja meg, hanem hosszú-hosszú évek teljesen tudatos, komoly politikai munkájával is nagyon nehéz lesz újrateremteni. Ez a deformer kormány az „El lehet innen menni!” jelszavával még csak kísérletet sem tett rá.

Dergán Ádám , Orvosok Lapja 2009.november

Dr. Szabó László Szegeden abban a házban lakik, ahol Szent-Györgyi Albert élt és dolgozott, amikor a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért megkapta a Nobel-díjat. A lakóház falát ma emléktábla díszíti (1. kép). A díjjal járó össze - get a tudós Szegeden költötte el: az ebből vásárolt villa mind a mai napig áll (2. kép). A város megvehette volna az épületet, hogy kialakítsa benne a Szent- Györgyi Albert emlékházat, ám Szabó képviselő minden igyekezete dacára a baloldali városvezetés elhalasztotta ezt a lehetőséget. A villát már le is bontották volna, ha Szabó László nem kér rá védettséget. Napjainkban csu pán egy szerény emléktábla őrzi a tudós emlékét (3. kép). Utóbb ösztönzésére az orvoskar Be - nedek Gyögy dékán úr és Lednitzky András szervezésében egy emlékszobát nyitott az egyetemen. A tu dós hagyatékának ja varésze jelenleg is dobozokban van és várja sor - sának jobbra fordulását…

A helyzet bővebb körképét ajánlom figyelmükbe az "Orvosok lapja" hasábjain:
Korábbi bővebb változat:

Megjelent változat:

Eredeti pdf verzió

 

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Vadételek

Péter László: A város cselédje

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Írások a Nagyárvízról

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Lakomakönyv

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Kilófaló lakomák

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Balázs Imre: Béketelep története

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Mangalica

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Tóth Béla: In prigione

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)