www.ujszeged.hu
2024. Álom hava (December) 03.-a - Ferenc, Olívia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

Beszélő szegedi házfal ( Délmagyar)

2007-10-08

 

Beszélő szegedi házfal

Dombai Tünde 2007.10.08. 14:19



Nem mindennapi látvány tárult a minap egy alsóvárosi Apáca utcai ház bontásán dolgozó munkások elé a 13. szám alatt: régi hirdetések szövegére és egy imára bukkantak.

A tűzfalra a két világháború között kerülhettek a cégreklámok: Pósa János műlakatos karddal, Gyenes János papucsosé virágmintával, Szilágyi és Szabó vegyi és háztartási üzletéé a termékeivel. Megtudhattuk, hogy például firniszt - ejtsd: firnájszt - is árultak, ami régi szakszóval lenolaj festéket jelent. A hirdetőfal közepére egy Trianont sirató Hiszekegy imádságot írtak, az 1920-as, 30-as éveket jellemző címerrel.

A hirdetések láttán elindult a rendhagyó „riadólánc". A Szögedi Védegylet elnöke, Szabó László képviselő értesítette a városi építési hatóság figyelmét, ők szóltak kulturális örökségvédelmi hivatal szegedi regionális irodájának. Onnan Mátyus Zoltánné irodavezető-helyettes budapesti szakértőhöz továbbította a kérdést, hogy védendő-e tűzfali felirat és ha igen, miként. Az ipartörténetben jártas szakember szerint a cégreklámokat az Apáca utcai címfestő készíthette az udvara falára, hogy kipróbálja az új sablonjait. Aztán nyomtatta őket az adott címen „élesben" a ház falára, illetve az imát falvédőre. A hivatal szerint a nyomatok nem védendőek, elég a fényképüket bevinni a múzeum helytörténeti részlegébe.

 

 

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Mé piros a gólya csőre?

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Bioételek gabonából

Balázs Imre: Béketelep története

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Írások a Nagyárvízról

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

A leves hazudik

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Szeged (magyar)

Bogár László - Hálózatok világuralma

Halételek

Mr. Trianon

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál