www.ujszeged.hu
2024. Nap hava (Június) 16.-a - Ajtony, Arany, Jusztin, Jusztina, Auréliusz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

Csak a buli, semmi pancsi

2010-07-15

Csak a buli, semmi pancsi

Lassan leépítik a Partfürdőt - mi lesz veled tiszai strand?

partfurdo-w2.jpg A Partfürdő sorsa régóta kérdés. A területet már évek óta a város rendezvényszervező cége kezeli, s a szomszédban felépült modern óriásfürdő alapásásaival egy időben a Partfürdőt rendezvényterületté nyilvánították. Egyesek szerint nem kell a Napfényfürdőnek a konkurencia. Lehet, hogy nekik lesz igazuk, hiszen az alpolgármester maga is elismerte: rendezvényhelyszínként gondolkodnak a területben.


Évekig probléma volt, hogy az önkormányzat - annak ellenére, hogy a Tisza szeli ketté a várost - nem volt hajlandó folyóparti szabad strandot működtetni, majd mikor a Napfényfürdő beruházás miatt a SZUE-t bezárták, a Partfürdő 30 méteres szakaszán kialakítottak végre egy rövidke fürdőhelyet. Az LMP szegedi csoportja készített egy tanulmányt, mely a városunk fürdőhelyzetét elemzi. Az írásban többek között olvasható az is, hogy az új, modern fürdő mellett a hagyományos tiszai strandokat is rendbe kellene tenni. De nemcsak az a baj, hogy a három tradicionális tiszai strand - a Lapos, a Fóka és a Sárga - helyett mindössze egy 30 méteres szakaszon, egyetlen helyen lehet csak fürdeni, hanem hogy a Partfürdő sorsa is bizonytalanná vált. Ellenzéki politikusok már akkor kongatták a vészharangot, mikor a fürdő kezelését egy rendezvényekre szakosodott városi cégre, a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-re bízták. Később pedig a Napfényfürdő építésével egyidejűleg a helyet átminősítették szabadidő-, kemping- és rendezvényterületté.
„Azok, akik a fás, árnyékos, hagyományos Tisza-parti strandokat kedvelik, könnyen elveszíthetik szeretett fürdőjüket, hiszen egyre világosabb, hogy mi a város hosszú távú terve a Partfürdővel. A szegedi városvezetés nem fürdő, hanem fesztiválterületként kívánja üzemeltetni a partszakaszt" - mondta lapos-w2.jpg Málovics György, az LMP helyi vezetője. Többször azzal érvelt a városvezetés, hogy egy modern medencében már uniós előírás a vízforgató, de mivel a medencék árterületen vannak, nem éri meg fejleszteni, egyedül a mobil vízforgatók jelenthetnének megoldást, de a gyakori árvizek miatt az is ráfizetés, ezért nem érdemes hosszú távon tervezni. Málovics szerint ez nem teljesen igaz, mert a termálvizes medencéknél nem előírás a vízforgató, így ha ezzel töltik fel a medencéket, minden maradhatna a régiben. Nagy Sándor a helyi napilapnak úgy nyilatkozott az ügyben, hogy amíg a jelenlegi infrastruktúrával fenntartható a fürdő, addig fürdőként számolnak a területtel, de beruházni, fejleszteni nem fognak már, hosszú távon rendezvényhelyszínként gondolkodnak a Partfürdőben.
Ezek szerint igaznak bizonyultak azok a felvetések, hogy megszüntetik majd a Partfürdőt, már csak az marad a kérdés, hogy az okok közt vajon szerepel-e az a feltételezés, amit több fideszes politikus, a Szögedi Védegylet és a Védegylet helyi szervezete is hangsúlyozott, miszerint már a Napfényfürdő építésénél eldöntötték: nem tartanak fenn hosszú távon egy komoly konkurenciát a szomszédban...


Forrás: www.szegedma.hu

 

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Péter László: Szegedi számadás

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Globális uralmi rend

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Balázs Imre: Béketelep története

Írások a Nagyárvízról

Péter László: Néprajz, népműveltség

Cukor Blues

Péter László: Szegedi tudósítások

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Mária román királynő párizsi követsége

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira