www.ujszeged.hu
2018. Förgeteg hava (Január) 18.-a - Piroska, Margit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Újszegedi aggodalmak: iskola helyett bevásárlóközpont?

2005-01-10

Újszegedi aggodalmak: iskola helyett bevásárlóközpont?
2005. január 10. 01:00


Haág Zalán

Szeged történelmi városmagjától, a Tisza által elválasztott Újszegeden Klebelsberg Kunó segítségével alapítottak egyházi iskolát az erre a célra elkészült épületben. Az oktatási intézményt egy katolikus szerzetesrend, a Keresztény Iskolatestvérek működtette. Az egyházi iskolák 1948-as államosítását követően a Kertészeti Kollégium, majd a Móricz Zsigmond Általános Iskola működött a falai között egészen a hat évvel ezelőtti bezárásáig. Az épület azóta kihasználatlanul áll, az Antall-kormány idején felépült tornatermét viszont ma is rendszeresen használják a sportolni vágyók. Az iskola bezárása után még sokan reménykedtek abban, hogy az épületegyüttest később mégis oktatási célokra használhatják, ám az MSZP-SZDSZ-es vezetésű önkormányzat döntése kezdi teljesen szertefoszlatni álmaikat.
Az iskola 1999-es bezárását gazdasági okokkal indokolták, hiszen Szegeden is érvényesül az országos tendencia: a város lakossága az elmúlt tíz esztendőben megfogyatkozott, a születések száma itt is csökken. Azonban az újszegedi városrész ma is fejlődik, lakossága növekszik. A tízezer lelkes Észak-Újszegednek jelenleg nincs saját iskolája, így a folyamatos gyarapodás előbb-utóbb szükségessé teszi egy önálló általános iskola beindítását. A közelben azonban nincs sehol erre alkalmas másik telek, ez az épület azonban eredetileg is iskolának épült, és ennek a szerepnek a betöltésére jelenleg is alkalmas. Lebontása esetén viszont iskolát a városrész beépítettsége miatt már csak Szeged legszélén, előnytelenebb helyszínen, a ma még lakatlan területeken tudnának új épület felhúzásával létrehozni.
Az iskola - akár alapítványi formában történő - újraindításának lehetősége és az épület megmentése érdekében Szabó László, az érintett körzet önkormányzati képviselője indítványt nyújtott be, amely a ház védetté nyilvánítását célozta. A szegedi közgyűlés baloldali többsége azonban leszavazta az indítványt, így megnyílt az út a befektetői csoportok előtt, hogy az ingatlant megvásárolva, helyén - tetszésük szerint - társas- vagy üzletházat építsenek. A leggazdaságosabb megoldás számukra nyilvánvalóan egy minél magasabb ház felépítése lenne - mondja Szabó képviselő, aki szerint így a jelenlegi építési szabályzatnak megfelelően akár tizenhat emeletes toronyházat is felhúzhatnak a területen. Ez a lehetőség pedig ugyancsak aggodalommal töltötte el a helyi civil szervezeteket, például az Újszegedi Társaskört vagy a Szögedi Védegyletet. Ha ugyanis az egykori iskola helyén, a kertváros kellős közepén üzletház vagy bevásárlóközpont létesülne, aránytalanul nagy járműforgalmat vonzana, a reggeli és délutáni csúcsforgalom idején pedig gyakorlatilag megbéníthatná a jelenleg is túlzsúfolt gyűjtőutakon a közlekedést, nem beszélve a többszörösére növekedő füst- és zajterhelésről.
A lakosság többsége Szabó képviselőhöz hasonlóan megőrizné az épületet, és újraindítaná az iskolát. Több mint ezren írták alá az erre vonatkozó petíciót, és mintegy hatvanan alkottak egymásba kapaszkodva, égő gyertyákkal élőláncot az egykori iskola körül, hogy megakadályozzák az önkormányzat szándékát. A helyi lakosság és a civil szervezetek most azt kívánják elérni, hogy gyűjtésük révén a házat megvehessék, és benne alapítványi iskolát hozzanak létre. Erre azonban kevés esély mutatkozik, ugyanis az önkormányzat 125 millió forintot kér az ingatlanért. Némi reményt mégis adhat, hogy a területet legutóbb szeptemberben hirdették meg eladásra, de - részben a folyamatos tiltakozások hatására - eddig nem akadt rá vevő.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Bogár László - Hálózatok világuralma

Gabonakonyha

Szárnyas ételek

Manipulált mértéktelenség

Helyünk és sorsunk Európában

Péter László: Szegedi tudósítások

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kilófaló lakomák

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Magyarország felszámolása

A magyar szürkemarha

Balázs Imre: Béketelep története

Varga András: A régi Szeged

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Tóth Béla