www.ujszeged.hu
2018. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Vérszívók inváziója országszerte ( Népszava)

2010-06-30

Vérszívók inváziója országszerte

A rendkívüli időjárás okozta szokatlan méretűvé dagadt szúnyoginváziót csak nehezen lehet megfékezni. A vérszívók kiméletlenek, különösen az árvíztől szenvedő északi megyénkben, ahol az ÁNTSZ már két héttel ezelőtt engedélyezte az állam által finanszírozott szúnyogmentesítést, amit a napokban meg fognak ismételni. Várható, hogy a második "irtást" egyebek között a Balaton, a Dunakanyar, a Tisza-tó, illetve a legfertőzöttebb budapesti kerületekben is elrendelik a helyi önkormányzatok.

Egyelőre a repülő rovarok mindegyikére ártalmas kémiai mentesítés a favorit, a biológiait az a hiedelem szorítja háttérbe, hogy drága.

Levonultak a pusztító áradások, amelyeknek a kárvallottjai most a Föld 93 millió éves lényeivel is szembe kerültek. A vérszívók milliárdjai keserítik napról napra az emberek életét, ráadásul a lárvák utánpótlása megállíthatatlan. Az árvízzel és belvízzel leginkább sújtott borsodi településeken az irtás költségeit a kormány fogja fizetni, bár, mint megtudtuk, a két héttel ezelőttinek az árát még az ÁNTSZ előlegezte meg. Az észak-magyarországi régióban az újabb, légi úton történő mentesítésre néhány napon belül sor kerül, amit remélhetően nem akadályoz az a tény, hogy a vállalkozók még nem kapták meg a pénzüket.

Természetesen a települések országszerte próbálják a vérszívók invázióját megtörni.A Balaton-környéki önkormányzatok egy része ugyancsak elkezdte a második irtást, s a főváros szúnyogok sújtotta kerületeiben - a III. a IV. és a XXII. - végrehajtott irtás után Budapest egészének kémiai mentesítését is tervezik.

Hogy mi a különbség a kémiai és a biológiai ritkítás között? Szepesszentgyörgyi Ádám entomológus lapunknak elmondta, a lényeg a hatásmechanizmusban keresendő, a biológiai irtásban ugyanis egy természetes baktérium által termelt fehérje a hatóanyag. Ez valamennyi vízben élő organizmus számára egyszerű fehérjetáplálék, csupán a csípőszúnyogok és a púposszúnyogok középbelében a lebontó enzimek hatására válik toxikussá, vagyis mérgezővé. A kémiai gyérítés problémája az, hogy nem csupán a két említett fajtára fejti ki a hatását, hanem a repülő rovarok mindegyikére, illetve az árvaszúnyogra is, amely a halak fontos tápláléka. A szakember állítja, azért gondolják, hogy drága a biológiai irtás, mert a szúnyoglárvák a 30 centiméteres, alacsony oxigéntartalmú parti vízben vannak, elég lenne tehát ezt a sávot lepermetezni a hatóanyaggal. Ismeretek hiányában ezt nem így csinálják, következésképpen a nem olcsó permetszerből a szükséges többszöröse fogy. Az entomológustól megtudtuk, a biológiai irtás időigényes is, hiszen tenyésztőhely-térképet is kellene készíteni, de az engedélyező hatóság rugalmatlansága is változtatásra szorul. Egyébként az EU valamennyi tagországában megvizsgálják, hogy a szúnyogirtó anyagok milyen toxikológiai hatást gyakorolnak a vízi élőlényekre. Úgy tűnik, az eddig elmaradt humán vizsgálatokat sem lehet mellőzni.

Minden évben más faj a domináns

Pécsett újabb szúnyoggyérítést végeznek a következő három napban, bővítették az irtás területét, és földi eszközöket is bevetnek a repülőgépeken kívül.
A baranyai megyeszékhelyen az elmúlt három évben nem tartotta indokoltnak az ÁNTSZ a gyérítést, az idei év rendkívül meleg és csapadékos időjárása azonban nagyot dobott a populációk létszámán. A tócsák és egyéb úgynevezett pangóvizek remek életteret biztosítanak az újabb szúnyoggenerációk kialakulásához.

Az idei nyáron immár harmadik alkalommal ritkítják Pécsett a szúnyogokat, csütörtöktől szombatig, eső esetén pedig a jövő hét elején. A gyérítés területét a korábbi 1500-ról 2000 hektárra növeli a városüzemeltető Pécs Holding megbízásából dolgozó vállalkozás. Több peremkerületet vonnak be, míg a jövő héttől a Rockmaratonnak otthont adó Malomvölgyi kirándulóközpontban és az arborétumban földről, melegköddel irtják a vérszívókat.

A helyzet a megye más részein sem jobb, a Duna-parti környékek kimondottan fertőzöttek. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Béda-karapancsai tájegysége normál időjárás esetén is igazi szúnyogtemető, idén kiváltképp. - Ha nem védekeznék, naponta 5-600 szúnyog biztosan megcsípne - mondta Deme Tamás, a tájegység természetvédelmi őre. - Ez a szúnyogok szezonja, mi nem örülünk, a békák és halivadékok viszont annál jobban, a sok tápláléknak.

Deme elmondta: 50-60 hazánkban honos szúnyogfaj nőstényei csípnek, jellemzően minden évben más és más faj a domináns. Ez egyben válasz azokra az évről éve felvetődő találgatásokra, hogy a vegyszerek vagy fajok keveredése miatt fájóbbak-sebesedőbbek a csípések. Vannak olyan vélemények is, mely szerint allergia-dúlt szervezetünk már nem visel el újabb hatásokat.

Mórócz Attila, a DDNP egy hasonlóan szúnyogdús területén, Gemencen dolgozik. Meggyőződése, hogy a fájóbb, sebesedőbb csípések leginkább a vérszívó-szezon elejének köszönhetők, a szervezet később hozzászokik a szúrásokhoz.

Forrás: Szabó Iréne / Népszava

 

Mária román királynő párizsi követsége

Vadételek

Bogár László : Bokros újratöltve

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Bogár László - Hálózatok világuralma

Gulyás László : Edvard Bened

Mé piros a gólya csőre?

A leves hazudik

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Kilófaló sütemények

Tóth Béla

Balázs Imre: Béketelep története

Globális uralmi rend

Juhételek

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Szeged útikönyv – 10 séta a városban