www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Mától kell új intézménybe járnia a szegedi Deák Ferenc utcai óvoda 47 ovisának ( MN )

2007-12-02


Mától kell új intézménybe járnia a szegedi Deák Ferenc utcai óvoda 47 ovisának. Botka László polgármester jövő hét péntekre hívta össze a közgyűlés rendkívüli ülését az ügyben, miközben a koalíciós feszültség is megjelent: már az SZDSZ is megtartaná a tanév végéig a fogyatékos gyermekeket integráltan nevelő óvodát.
Munkatársunktól

Ma már nem nyit ki Szegeden a Deák Ferenc utcai óvoda, amelyet a nevelési év közepén – a szülők és az ellenzék szerint a közoktatási törvénnyel ellentétesen – zár be az önkormányzat. Amint arról lapunkban többször beszámoltunk, az Óvodák Igazgatósága és az önkormányzat az ÁNTSZ egy vizsgálatára hivatkozva döntött az óvoda áthelyezéséről. A gyermekek számára elsősorban a több kilométerrel arrébb, a külvárosban lévő Gyík utcai intézményt javasolták, s csupán azok a szülők írathatják belvárosi óvodába gyereküket, akik körzetileg oda tartoznak. A Gyík utcai intézményben két csoport számára volt hely, a Deák utcai óvoda három csoporttal működött. Valószínűleg a távolság és a helyhiány volt az oka annak, hogy a belvárosi intézmény 47 ovisa közül csupán huszat írattak át szüleik a Gyík utcába, a többiek más megoldást kerestek.
Az év közbeni bezárásról a szülőket egy hétfőről keddre összehívott értekezleten tájékoztatták az őszi szünetben. Az értekezleten Kardos János, az önkormányzat oktatási irodájának vezetője Lóczi Tünde, az óvodaigazgatóság vezetője azt állították a szülőknek: nem bezárni akarják az óvodát, csupán áthelyezni, mert az ÁNTSZ olyan hiányosságokat tárt fel az épületben, amelyek miatt a gyermekek nem maradhatnak ott tovább. Ezek közt szerepelt, hogy korszerűsítésre szorul az elektromos és a fűtési rendszer, hogy az óvodának nincsen tornaszobája és udvara. Ezek miatt az ÁNTSZ harminc napon belül intézkedési tervet kért az önkormányzattól, amely leírja, hogy mit kell tenni a hiányosságok kiküszöbölésére. Az önkormányzat azonban az intézkedési terv elkészítése helyett az intézmény áthelyezése mellett döntött.
A közoktatási törvény értelmében azonban nevelési év közben iskolát vagy óvodát bezárni, áthelyezni, vagy működésén változtatni csak akkor lehet, ha az épület életveszélyes állapotban van. Ez azonban nem igaz a Deák Ferenc utcai intézményre, ezt a szülői értekezleten Kardos János többször is hangsúlyozta. Az irodavezető egyébként együttműködőnek tűnt a szülői értekezleten, megígérte például, hogy a szülők az óvoda megmaradásának lehetőségeiről szóló kérdéseire egy másik, két héttel későbbi értekezleten válaszol. Az csak másnap derült ki, hogy legfeljebb eldöntött tényekről tudja tájékoztatni a szülőket, mert az értekezlet előtt három nappal ülésezik a város közgyűlése, ahol végleges döntés születik az óvoda sorsáról. A szülők nemcsak ezért háborodtak fel az értekezlet másnapján: az óvodában másnap mindegyiküket egy olyan papír fogadta, amely másik intézményt javasol a gyermekeiknek. Az üggyel kapcsolatos kapkodást, fejetlenséget talán az támasztja alá a legjobban, hogy volt olyan szülő, akinek két gyermeke számára két különböző óvodát javasoltak. A szülők a közigazgatási hivatalhoz fordultak a közgyűlés döntésével kapcsolatosan, ám választ még nem kaptak beadványukra. (Ennek valószínűleg az is az oka, hogy az irat elkészítése és beadása óta még nem telt el harminc nap.) Miközben az oktatási iroda vezetője és Botka László polgármester az óvoda áthelyezéséről beszélt, aközben Solymos László (MSZP) alpolgármester bezárásról. Az óvoda körzetének önkormányzati képviselője, a szintén szocialista Szondi Ildikó pedig egyenesen azt mondta a szülőknek az oktatási bizottság ülésén: „értsék meg, hogy ennek az óvodának vége”.
Az ügyben közben Szegeden szinte mindenki megmozdult. A szülők munkát és pénzt ajánlottak fel az óvoda felújítására, volt olyan vállalkozó, aki ingyen kicserélte volna az ÁNTSZ szerint balesetveszélyes gázkonvektorokat. A közgyűlési döntés után három héttel már az SZDSZ is nyílt levelet írt a polgármesternek, amelyben az óvoda nevelési év végéig való megmaradása mellett érveltek. Időközben kiderült az is, hogy az ÁNTSZ a Gyík utcai óvoda udvarát balesetveszélyesnek minősítette, ahol ráadásul az elmúlt évek legsúlyosabb gyermekbalesete történt a közelmúltban: szilánkos törést szenvedett az egyik vasmászókáról a betonalapzatra leeső gyermek. Az igaz, hogy a Deák Ferenc utcai óvodának nincsen udvara – ez is az ÁNTSZ egyik kifogása volt – viszont a gyermekeket Szeged legjobb játszóterére, a néhány méternyire lévő Roosevelt térre viszik minden nap az óvónők.
A szülők szerint eközben az a legnagyobb probléma, hogy a hetek óta tartó vitában a gyerekek szempontjai fel sem merültek. A 47 gyermek közül tizenkettő Down-szindrómás, vagy autista, vagy más probléma miatt speciális nevelési igényű. Ezeket a gyermekeket az óvodában sikerrel integrálták, fejlődésükkel mindegyikük orvosa maximálisan elégedett volt. Az óvoda előtt múlt héten tartott demonstráción az egyik Down-szindrómás kisfiú édesanyja, Dobos Johanna úgy fogalmazott: gyermekénél az óvodai beszoktatás nem néhány napig, vagy hétig tartott, hanem egy teljes évig. – Ezt most elölről kell kezdenünk, ez a fejlődésén nemhogy nem segít, de valószínűleg vissza is veti őt – mondta az édesanya.
A szülűk egyöntetűen azt gondolják: a közelben immáron öt hónapja megnyitni nem tudó kaszinó miatt szükséges az óvoda bezárása. Mivel a leendő szerencsejáték-barlang kétszáz méternél közelebb van az óvodához, nem kaphat működési engedélyt a létesítmény. Közben kiderült az is: az óvoda közelében egy másik épületet is azért újítanak fel, mert abban szintén játéktermet nyitnának a tulajdonosok.

Gidró Kriszta

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

A hű folyó

Péter László: Kálmány Lajos

Szárnyas ételek

Péter László: Szegedi tudósítások

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

A leves hazudik

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Kilófaló lakomák

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Az Adriától Amerikáig

Péter László: Szegedi számadás

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.