www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny

2004-05-29

Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny

(Zenta, Szerbia-Montenegró)

Kálmány Lajos, e vidék első néprajzkutatója, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója tiszteletére és halálának 85. évfordulója emlékére a Zentai Önkormányzat és a zentai Városi Könyvtár tizedik alkalommal rendezi meg a KÁLMÁNY LAJOS NÉPMESEMONDÓ VERSENYT, amelynek elődöntőit május közepéig hat körzetben: a Bánságban (Szaján és Torontálvásárhely), Nyugat-Bácskában (Bácskertes), Közép-Bácskában (Bácsfeketehegy), Észak-Bácskában (Szabadka) és a Tisza mentén (Zenta), döntőjét pedig 2004. május 29-én délelőtt 10 órai kezdettel a zentai Művelődési Házban szervezi meg.

A jelentkezők három kategóriában versenyeznek:

1. Előadóművészi kategória: két népmese vagy népmeserészlet előadása.
2. Néprajzi kategória: legalább két, napjainkban hallott falucsúfoló történet, "rátótiáda"
a) vagy hangszalagra való rögzítése és lejegyzése,
b) vagy versenyen való elmondása.
3. Képzőművészeti kategória:

A rátóti csikótojás című népmese illusztrálása bármely képzőművészeti technika alkalmazásával.

A zsűri tagjai:
Beszédes Valéria magiszter, néprajzkutató (Szabadka)
Bodor Anikó magiszter, népzenekutató (Zenta)
B. Varga Viktória ny. óvónő (Szaján)
Dala Sára, a Hagyományok Háza szakmunkatársa (Budapest)
Dr. Papp György egyetemi tanár (Magyarkanizsa)
Puskás Katalin, a Hagyományok Háza szakmai asszisztense (Budapest)
Raffai Judit néprajzkutató (Szabadka)
Vukosavljev Iván színművész (Zenta)

Program:

Péntek
18.00--20.00 óra: A jubiláló Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny döntőjének előestéjén a Szőcs Boldizsár meséi című mesegyűjtemény könyv- és kazettaváltozatának (összeállította: Beszédes Valéria) és Raffai Judit: A magyar népmesemondás hagyománya című könyvének ünnepélyes bemutatója. Az est vendégei: DALA SÁRA, a két kiadvány szerkesztője, BESZÉDES VALÉRIA és RAFFAI JUDIT néprajzkutatók.

Szombat
08.00--08.45 óra     A mesemondók és kísérőik fogadása a helyszínen
08.45--09.00 óra     A rátóti csikótojás. Ünnepélyes kiállításmegnyitó
09.00--11.30 óra     Az óvodások és kisiskolások mesedélelőttje
11.30--12.30 óra     Ebédszünet
12.30--13.00 óra     Eredményhirdetés és díjkiosztás
13.00--15.30 óra     A felsős és középiskolás diákok, valamint a felnőttek mesedélutánja
16.00--16.30 óra     Eredményhirdetés és díjkiosztás

A rendezvény főszervezője:

Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Zenta

Társszervezők:

Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és József Attila Általános Iskola, Bácskertes

Városi Könyvtár és Beszédes Valéria magiszter, néprajzkutató, Szabadka

Délibáb Hagyományápoló és Természetbarát Kör és B. Varga Viktória ny. óvónő, Szaján

Szirmai Károly Művelődési Egyesület, a Kókai Imre Általános Iskola és
Szabó Gabriella riporter, Temerin

Magyar Művelődési és Művészeti Központ, Torontálvásárhely



A rendezvény támogatói:

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Zentai Önkormányzat







Kálmány Lajos (1852--1919)

Bánát behorpadt, ziháló mellén
Bartók kószál az Aranka mentén,
Ott Kálmány Lajos lila stólában,
A fövegén muhar és bogáncs van.
Bogdán József

Szeged szülötte, annak földjében nyugszik, ennek a városnak Tömörkény Istvánhoz, Juhász Gyulához mérhető, de hozzájuk képest fájdalmasan ismeretlen fia. Kucoráról származó édesanyja azonban gyermekének bácskai (ruszin, magyar) dalokat énekelt, később pedig Bánáthoz kötötte sorsa, népköltészeti, néprajzi érdeklődése. Ő a miénk is tehát, itt, délebbre élőké is.

Fiatal papként szülővárosából Szajánba kerül, a szegedi kirajzású magyar faluba, és minden szempontból döntő volt ez a találkozás. Érintetlen, tiszta forrást, becses kincset talált Kálmány, Bánát pedig híveiért mindenben bátran kiálló, ha kellett, nagybotú Lőrincként küzdő papot, hagyományait a folklorisztika legnagyobbjaihoz felzárkózó gyűjtőt kapott.

Tragikus volt ez az összekapcsolódás, de csodálatos értékeket teremtő. Elesett népének bátor pártfogása, "pajkos dalok gyűjtése" miatt minduntalan áthelyezték felettesei: Csókára, Feketetóra, Törökbecsére és sok más helyre; gyűltek hát a népmesék, balladák, hiedelem-leírások, népdalok egész Észak- és Közép-Bánátból, Törökkanizsáról, Majdánról, Kisoroszról, Padéról, Terjánról, Tiszahegyesről, Egyházaskérről. Máshol alig lelhető mély rétegekből feltörve, korában ritka erényként jelentkező pontos, a szépítgetést kerülő lejegyzésben. Ő fedezte fel Egyházaskéren Borbély Mihályt, zseniálisan ráérezve a teljes egyéni mesekincs gyűjtésének szükségére.

Gyűjtött, vizsgált családi és ragadványneveket, szokásokat, egyházi folklórt, a népélet teljes közegében mozgott. Például a Koszorúk az Alföld vad virágaiból erre a bizonyság.

Bánát büszke lehet rá, hogy sorsa sorsába fonódott.

Dr. Papp György



A 2003. év győztesei:

Szabó Ádám (Zenta)
Csőke Dóra (Hajdújárás)
Székely Tibor (Székelykeve)
Veréb Brigitta (Csantavér)
Lőcsei Antal (Hertelendyfalva) -- Fődíj
Aranyos Anita (Szabadka)
Nagy Aleksz (Szaján)
Zairi Györgyi (Torontálvásárhely)
Korek Diána (Palics), Varjú Orsolya (Szabadka)
Németh Antal (Zenta), Toldi Violetta (Bácskertes)
Benedek Emese (Bácskossuthfalva)

A 2004. évi döntő résztvevői

Mesemondók:

Óvodások

01. Bóka Károly (1997), Szaján: Három kívánság
02. Dávid Leontina (1998), Székelykeve: Jancsika kutya akar lenni
03. Lévai Tamás (1997), Ludas: A szegény embör meg a borbély
04. Losoncz Dominik (1998), Tóthfalu: A szegény ember és a kutya
05. Sörös Gergő (1997), Ludas: Ugorjunk árkot
06. Szabó Ádám (1997), Zenta: A szegény ember és a farkas
07. Tószegi Kitti (1998), Szaján: A néma királylány
08. Zsoldos Zsombor (1997), Tóthfalu: A nyelves királykisasszony

Kisiskolások

01. Antalfi Andor (1994), Székelykeve: A csürketojás
02. Boros Kata (1994), Zenta: A lusta csobán
03. Borsos Dóra (1995), Bácsgyulafalva: A néma királylány
04. Császár Nikolett (1994), Bácskertes: A nagyot mondó juhász
05. Dienes Blanka (1996), Bácskertes: A tiszta lány
06. Domonkos Emese (1993), Kispiac: A kiskakas gyémánt félkrajcárja
07. Kállai Ferenc (1996), Zenta:A róka, a medve és a szegény ember
08. Kanalas Dávid (1996), Nagykikinda: A pap meg a cigány
09. Kiss Márta (1993), Pancsova: A három csepünyelvű leján; A két leján
10. Názor Jozef (1993), Szenttamás: Péter és Pál
11. Paksi Réka (1995), Kisorosz: Futika
12. Petrec Teodóra (1996), Torontálvásárhely: A hiú király
13. Raffai Éva (1994), Ada: Okos Julcsa
14. Szabó Annamária (1993), Temerin: A rest macska
15. Szabó Réka (1993), Palics: Bolond Pista
16. Ternovácz Fanni (1994), Temerin: A prücsök krajcárkája
17. Utasi Árpád (1993), Csantavér: Hazugságra hazugság
18. Varga Dávid (1993), Csantavér: Az egyszeri gyerek
19. Zombori Brigitta (1995), Szaján: Dolgozz macska

Felsősök

01. Bálind Tamás (1991), Ada: Kolontos Palkó
02. Benkó Attila (1989), Kishegyes: Pityipalkó
03. Berta Csongor (1992), Szabadka: A három testvér
04. Beszédes Klementina (1990), Szaján: A róka keresztelőbe megy
05. Csanki Violetta (1992), Torontálvásárhely: Szélhámos János
06. Dudás Szilvia (1991), Szabadka: Bolond Pista
07. Fejes Elvira (1990), Szaján: Az öreg király és a legkisebb királyfi
08. Gruik Bálint (1992), Zenta: A rest macska
09. Guzsvány Szandra (1991), Bácskertes: A három selypes lány
10. Lőcsei Balázs (1992), Pancsova: A szegén asszon gyermekei; Az öregasszon és a rablók
11. Lőcsei Melánia (1989), Pancsova: A békakirályfi; A három királykisasszon kérése
12. Makk Árpád (1990), Bácskertes: A kakas és útitársai
13. Mátyus Ákos (1990), Nemesmilitics: Az öregasszony és a halál
14. Nagy Edvin (1992), Torontálvásárhely: Kutya szeretne lenni
15. Nagy Izabella (1991), Székelykeve: A három leán gyásza
16. Nagy Tamara (1989), Szabadka: A róka mög a kis pacsirta
17. Pázmán Alpár (1992), Bezdán: A halál és az öregasszony
18. Ricz Ármin (1992), Péterréve: A pap meg az egylábú liba
19. Szarapka Andor (1991), Palics: A gazda meg a kereskedő
20. Tóth Tamara (1992), Horgos: Őzendik Andrikó

Középiskolások és felnőttek

01. Joó Gyülvész Margit (1958), Székelykeve: A zördögtojás
02. Kóci Ágnes (1986), Szabadka: Mé van a szamárnak olyan hosszú füle
03. Lőcsei Antal (1962), Pancsova: A furfangos székely menyecske; A két koma fogadása
04. Lőcsei Viktor (1986), Pancsova: A kerek kő; A Bocskorbén királyfi
05. Martinek Imre (1975), Torontálvásárhely: A szögény embör hogy adta el az emelgetős tehenet 300 forinté
06. Mérges Eszter (1949), Torontálvásárhely: A sejpítős lányok
07. Miavec Enikő (1988), Újvidék: A farkas, a róka, a nyúl meg a varjú
08. Rózsa Márta (1958), Tornyos: Az egyszeri kisbíróné
09. Rúzsa Mária (1956), Kishegyes: A dombosi állatszövetkezet
10. Samu Csongor (1987), Torda: Mikor kicsi voltam
11. Szabados Elvira (1981), Torontálvásárhely: Dolgozz macska
12. Szabó Sándor (1987), Ada: Máriska
13. Szenti Valéria (1958), Torontálvásárhely: Akinek hiányzik égy dészkája gyöjjön Débéljácsára
14. Toldi István (1968), Bácskertes: Vas Laci
15. Zairi Györgyi (1957), Torontálvásárhely: Leányvásár Torontálvásárhelyen

A néprajzi gyűjtőmunka díjazottjai

1. díj

01. Aranyos Anita (1995), Szabadka: Jázovói történetek; A vaskecske
02. Veréb Brigitta (1983), Csantavér: Amikor a Jóisten a Földet teremtette; A rátóti csikótojás;
A hazugságot valóságnak bizonyította be; A dorozsmai templom teteje; Az adaiak uborkája

2. díj

03. Gellér Gábor (1996), Szabadka: Masna bara nevének eredete; A magyar katona átka;
Hogyan kapta Gombos a nevét?

3. díj

04. Gellér Edina (1990), Doroszló: Falucsúfolók
05. Kocsis Flóra (1991), Doroszló: Falucsúfolók
06. Komáromi Klára (1990), Doroszló: Falucsúfolók

A zsűri tagjai:

Bodor Anikó magiszter, népzenekutató
Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató-muzeológus

A zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ szervezi 1994 óta a Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyt. Ennek a Vajdaság egész területét átfogó rendezvénynek nagyon fontos szerepe volt és van a vajdasági mesemondó csoportok kialakulásában és életben tartásában. A verseny két részből: körzeti elődöntőkből és döntőből áll. Az érdeklődők több kategóriában mérhetik össze a tudásukat. Az egyik ilyen az előadóművészi kategória (amelyet célszerűbb lenne mesemondói kategóriának nevezni), ahol minden korosztály versenyezhet (felnőtt is) két, a magyar népmesekincsből választott mese elmondásával. A második a néprajzi kategória, ahol néprajzi módszerrel gyűjtött epikus népköltési anyaggal pályázhatnak a részvevők. A harmadik kategóriában a meseillusztrációk készítői versenyezhetnek. A mesemondó verseny szakemberekből álló zsűrije a versenyző környezetében található mesehagyomány éltetését, a hagyományos mesemondást, a mesélő természetesnek ható saját nyelvjárását értékeli leginkább. Az elmúlt években szép teljesítményt nyújtottak Csantavér, Hertelendyfalva, Ludas, Szaján, Székelykeve, Torontálvásárhely mesemondói. A hagyományos mesemondókat követő gyerekek fellépésében jól elkülöníthető a jellegzetes bácskai-bánáti szegedi kirajzás, az al-dunai székely és a palóc szórványok nyelvjárása, mesemondói stílusa és gesztushasználata.

Forrás: www.hagyomanyokhaza.hu

 

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Halételek

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Harmatszedés égi mezőkön

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Péter László: Szegedi seregszámla

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Magyarország, a vonakodó csatlós

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Kilófaló finomságok

Ehető virágok