www.ujszeged.hu
2018. Kenyér hava (Augusztus) 14.-e - Marcell neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Kohári Nándor, történész: 1956

2010-10-23

Az októberi forradalom kitörése talán kevésbé, de győzelme mindenképpen meglepetésként érte mind a szovjetek, mind a világ közvéleményét és politikai vezetőit. Október 28-ra egyértelművé vált, a fegyveres felkelők mellett áll az egész ország, a Magyar Dolgozók Pártjához hű maradt karhatalmi és magyar katonai alakulatok, valamint a székesfehérvári szovjet erők vereséget szenvedtek.
A hazai forradalmi eseményekkel párhuzamosan zajlott a szuezi válság, ahol a szuezi csatornát államosító szovjetbarát egyiptomi kormánnyal szemben közös izraeli, francia és angol fegyveres konfliktusra került sor. Október 29-én Charles Benson moszkvai USA-nagykövet átadta Eisenhower amerikai elnök üzenetét, melyben egyértelműsítik, Magyarországot szovjet érdekszférának tekintik. Ezzel végleg eldőltek a magyarországi katonai beavatkozásról és annak mértékéről folyó belső viták a szovjet vezetésben, miközben Szuez kapcsán is megkötötték a diplomáciai háttéralkut. Kádár János hamarosan eltűnik Budapestről, és november 4-én megindul az elsöprő erejű szovjet offenzíva.
Az 1956-os magyar forradalom lényegében az egyetlen olyan fegyveres felkelés volt, amikor egy nemzet és egy ország saját erejéből képes volt megdönteni a kommunista diktatúrát. Ez számos nyugat-európai addigi "haladó" baloldali értelmiségi szemét nyitotta fel, a magyar 56 nagy mértékben járult hozzá a nyugati kommunista pártok társadalmi bázisának összezsugorodásához.
56 szellemisége, a nemzeti függetlenség és önrendelkezés melletti tevékeny kiállás ma is aktuális. A magyar termelőkapacitások, termőföld, vízbázis, piacaink védelme azok az állami és nemzeti szuverenitásunkat alapjaiban meghatározó tényezők melyek megvédése aktív cselekvést kíván. Az ennek érdekében fellépő politikai-társadalmi erők tekinthetők 1956 szellemi és politikai örököseinek.

 

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Globalizációs végjáték

Kenyér és Bor

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Bogár László - Hálózatok világuralma

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Tömörkény István: Hétről hétre

Juhételek

Dankó Pista

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Lakomakönyv

Péter László: József Attila Szegeden

Harmatszedés égi mezőkön