www.ujszeged.hu
2018. Kenyér hava (Augusztus) 16.-a - Ábrahám, Rókus neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Szeged egykori képét meghatározó hírárudáinak újjáteremtése ( egyéni képviselői indítvány)

2003-04-30

Szeged, Megyei Jogú Város Közgyűlése

Önálló képviselõi indítvány, javaslat 

Tárgy: Szeged egykori képét meghatározó hírárudáinak újjáteremtése

Dr Szabó László


Tisztelt Közgyûlés!


Szeged város hírárudáinak mára már csak egyetlen hírmondója maradt, az újszegedi liget sétányán árválkodva lepusztultan, koldús magányában. Újszeged jeles helytörténésze, Bátyai Gitta, szebb idõket látott sorsáról több ízben írt, és nemrégiben megjelent „Újszegedi mozaikok" könyvének címlapjául is választotta. 1906-ban született az ötlet, miszerint - „két legyet ütve egy csapásra" - a hirdetõ oszlopokat zömökebbé téve, azok belsejében trafikot nyitnak. Az 1906. Évi tervek nyomán 1907-ben létrejött a város legkülönbözõbb pontjain a - város fél évszázadra egyik jelképévé lett - kettõscélú szerkezet, 36 õrhelyén szolgálva a város polgárainak igényeit. Akkoriban a város befektetése valamivel kevesebb, mint 20 év alatt megtérült a bérleti díjakból.

Az utolsó ilyen - még álló - építményt Kiss Lajos korábbi városi fõépítészünk az akkori - és azóta megszûnt - „város szépészeti alap"-ból 1989-ben, a Városgondnoksággal, csaknem eredeti pompájában fölújíttatta. Üzemeltetõ, azaz gazda híján azonban újra ebek harmincadjára jutott. Jelen korunk - az EU csatlakozás által is támogatott - követelményeinek megfelelõen mûködtetõként idegenforgalmi és természetvédelmi információs kioszk ígérkezik a legalkalmasabbnak. A liget szomszédságában található Bálint Sándor Mûvelõdési házban mûködõ Újszegedi Társaskör tûzte legfõbb céljai közé e hamisítatlan szegedi hagyomány-érték megmentését és lehetõség szerint - a liget forgalmas sarkain buszjegyárudaként - újak teremtését. E civil szervezet aktív tagja, Kiss Lajos, területi fõépítész fölkérte Ozsváthné Csegezi Mónika mûemlékvédelmi szakmérnököt a hajdani emlékek össszegyûjtésére és a tervek elkészítésére. E munka kivonatolt eredményét olvashatjuk a képes mellékletben.

A késõbbi szóval „híráruda", vagy „szögedi oktogon" jelzõvel is illetett alkotmányok mára teljesen eltûntek, pedig szükség bizonyosan lenne rájuk. A levitézlett hirdetõ oszlopoknál mindenképpen ízlésesebb és tartalmával (pl. buszjegy-, vagy parkolójegy árudaként) hasznosabb lehet. Az illetlen és illegális plakátragasztásnak is elejét, avagy helyét vehetnénk újjáteremtésükkel. A mai kor igényeihez igazodva talán az igen szûkös 2 m-es belterét bõvítve az arányokon valamelyest változtatva, arányosan nagyobb méretben, vagy köpcösebb formában akár sorozatgyártásra is alkalmas lehetne. Az eredeti áruda-alkat mementójául pedig ott lehet az „utolsó hírmondó", amelynek teljes felújítási költségét nagyvonalúan magára vállalta a hasonló munkákban igen járatos Monolit mûvek igazgatója Kakuszi Attila és fia Kakuszi Krisztián. Az építészeti minta megújulásán túl talán egy elfeledett nagypolgári mintának, a tehetõsebbek közcélú adakozásának is szép nyitánya ez a fölajánlás.

Javasolom a jövõ esztendõtõl minden évben legalább egy - az eredetinek megfelelõ stílusú és hasonló alkatú - híráruda (oktogon) fölállítását a városi költségvetésbe betervezni. Ha megtaláljuk az építményhez a helyben legalkalmasabb funkciót, illetve üzemeltetõt, úgy a bevételekbõl az építtetés költségei is megtérülnek

Így az utolsó, túlélõ oktogon építésének századik évfordulóján - 2007-ben - már újjászületett testvérkéivel ünnepelheti a közös születésnapot, városunkat és annak minden városrészét patinás, de mégis új színfolttal gazdagítva.

A fent említettek ismeretében kérem képviselõ társaimat, városunk XXI. századi arculatának kialakításában kultúrörökségünket figyelembe véve alakítsák ki véleményüket épített környezetünk jövendõjérõl.


Tisztelettel:

Dr Szabó László
Képviselõ


Szeged, 2003. Szent György hava (április) 30.-án

 

Péter László: Néprajz, népműveltség

Írások a Nagyárvízról

Szeged (magyar)

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tömörkény István: Hétről hétre

Bioételek gabonából

Tápai Antal : Életutam

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Péter László: Szegedi számadás

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja