www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Hogyan lett Horthy Miklós az, aki? (Délmagyar)

2011-03-05

Hogyan lett Horthy Miklós az, aki?

2011.03.05.

Nem tud mit kezdeni Horthy Miklóssal a hazai történetírás és közgondolkodás. A históriánk 1919-1945 közötti időszakát meghatározó személyiségéről eddig alkotott ellentmondásos kép pontosításához új adalékokkal szolgál Zombori István történész. A Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum és hálózat igazgatója arra az alapvető kérdésre keresi a választ: hogyan lett Horthy Miklósból az, aki?


- 50 éves Horthy Miklós ellentábornagy, amikor szétesik körülötte az Osztrák-Magyar Monarchia. A hirtelen támadt káoszban mit kezd magával az a meglett férfi, aki korábban katonák sokaságának parancsolt, hajók sorsáról döntött?
- Nem sok köze volt Horthy Miklósnak 1918-ig Magyarországhoz. Az Osztrák-Magyar Monarchia flottája parancsnokaként, hajóskapitányként beutazta az egész Földközi-tengert, a kor információs szintjén órákon belül tudta, mi történik Londonban vagy Isztambulban. Az első világháborús vereség után kénytelen volt hazamenni közepes méretű birtokára, Kenderesre, ahol nem tudni, hogy működött-e egyáltalán telefon. 

 

Zombori István. Fotó: DM/DV

Zombori István. Fotó: DM/DV


- A kenderesi elszigeteltségben eltöltött tél és tavasz után miként kerül be az ország politikai vérkeringésébe?
- 1919 első hónapjainak jellemzéséül csak annyit: Budapesten káosz, majd jön Károlyi és utána a bolsevikok; az országba behatol tízezer román katona; a déli végeken ott vannak a szerbek; Szegedre néhány száz francia gyarmati katona érkezik; északon a csehek jönnek látogatóba. A társadalom másik része meg szervezkedik: Bécsben, Aradon, később Szegeden ellenkormány is alakul. Károlyiék ellenpontozásaként kellett „megfelelő ember a megfelelő feladatra". Nem tudni, kinek jutott eszébe Horthy Miklós, de üzentek neki, hogy jöjjön. Horthy májusban Szegedre érkezett: felkérték, hogy vállalja el a hadügyminiszteri tisztet. Nem vállalta, hazautazott. De egy hét múlva visszatért, mondván: „nem tudom tovább hallgatni a kenderesi fű suhogását", és belevetette magát a politikába.

- Mit tudott az ezt megelőző években legfeljebb díszegyenruhásan külföldi diplomatákkal elegáns fogadásokon társalgó Horthy a magyar belpolitikáról? 
- Szinte semmit. Tájékozatlan, sőt politikailag teljesen felkészületlen úriember volt. 

Horthy Miklós a legendás fehér lovon Szegeden.

Horthy Miklós a legendás fehér lovon Szegeden.


- Az 1919. június 6-án Szegedre érkező „tájékozatlan úriember" kitől és mit tanult meg, mikorra a Tisza-parti városból augusztusban a Dunántúlra indult? Ön ennek a két hónapnak a történetét dolgozta fel az Újragondolt negyedszázad - Tanulmányok a Horthy-korszakról című kötetben megjelent írásában.
- Hatottak rá az „ellenforradalmi" szervezkedés emberei: például olyan katonatisztek, akik első világháborús élményekkel rendelkeztek. Megismerkedett értelmes szegedi polgárokkal, a közülük kikerülő városvezetéssel. „Átváltozása" szempontjából döntőnek tekintem a páter Zadravecz Istvánnal való találkozást.

Kocsmaasztal mellett

Hogyan kell elképzelnünk egy Zadravecz-Horthy-találkozót? Zombori István történész föltárta: az alsóvárosi ferences házfőnök szobájában órákon át beszélgettek. Majd estefelé - például július 27-én - Zadravecz házfőnök és Horthy ellentengernagy átballagott a Földműves utca 7.-be, az Alsóvárosi Népkör épületébe, ahol az esti órákban az alsóvárosi gazdák, földművesek egy-egy sör mellett megtárgyalták, hogy mit kéne csinálni. Horthy beült közéjük, és így folytatták a beszélgetést. Horthy, aki az élete nagy részét hajón töltötte, Szegeden megismerkedett az itteni öntudatos, a hazáról felelősen gondolkodó, azért tenni akaró gazdálkodókkal - az 1919-es magyar valóság egy darabjával.

- Ki az a Zadravecz? Neve hallatán az iskolai történelemkönyvekből a „tábori lelkész" szókapcsolat úszhat emlékezetünkbe.
- A több nyelven beszélő, intelligens, művelt ferences szerzetest 30 éves korában, 1914-ben rendi elöljárói a szegedi Mátyás téren lévő kolostorba küldték. 1919-re tevékenysége messze túlterjedt a kolostor falain. Zadravecz sokat tanult az alsóvárosi gazdáktól, és azok is tanultak tőle. Azt látták, hogy nagyon nem jó az, ahogy az ország sorsa fordult. Különösen, amikor 1919 elején a kommün hatására Szegeden is meg akarták szervezni a Tanácsköztársaságot. Akkor ezekkel az alsóvárosi gazdákkal együtt Zadravecz nekiállt, hogy a leghatározottabban fellépjen ellenük. Így Alsóváros több ezer parasztpolgárának, e nagyon öntudatos, színmagyar, katolikus, paprika- és egyéb mezőgazdasági termelésből élő gazdatársadalomnak a vezéregyénisége, sőt a szegedi szellemi élet meghatározó egyénisége lett. A szegedi Hunyadi-emlékek hagyományaiból táplálkozva új Kapisztránnak képzelte magát, aki vezéregyéniséget keresett a kommunisták elleni küzdelemhez. 

- Tűz és víz az a két ember: Horthy református, iskoláit Debrecenben és Sopronban végezte, a flottához került - Zadravecz Rómában tanult, és elkötelezett katolikus volt. Hogyan kerül Horthy a ferences szerzetes hatása alá?
- Amikor Horthy Szegedre érkezett, pár napon belül bemutatták őket egymásnak. Zadravecz úgy látta: Horthy az a személy, aki alkalmas a „vezér" feladatra. Ezért felkarolta Horthy Miklóst: bevezette a magyarságtudományba, a magyar állam problémáinak és vezetésének kérdésébe. Amikor 1919. augusztus 13-án Horthy felült a repülőre, akkor egy magyarságtudatában, saját felelősség- és küldetéstudatában naprakész, az ország sorsát felvállalni akaró és mindazt a megpróbáltatást, ami ezzel jár, magára vállaló ember indult el Szegedről, és ez nem akármilyen változás!



Somogyi Szilveszter szegedi polgármester kitüntetést vesz át a kormányzótól 1926-ban.

Somogyi Szilveszter szegedi polgármester kitüntetést vesz át a kormányzótól 1926-ban.


Emléktábla

- 1937-ben elkészült Szegeden a Hősök kapuja, amelyet május 30-án, a hősök napján avattak - Horthy Miklós jelenlétében. Az ünnepély után Horthy a feleségével együtt otthagyta az ünneplőket, és kíséretével 3 óra 5 perckor lehajtatott Alsóvárosra, a Földműves utca 7. számú ház elé. Ott azt a bronz emléktáblát leplezték le, amely a közelmúltban került elő, és vált a szegedi múzeum féltett darabjává - meséli Zombori István történész. - Ezen két bronzangyal tartja a magyar címert, alatta három portré látható: balról jobbra haladva Zadravecz István, Horthy Miklós és Vajas József - a korabeli újsághír szerint azért, mert „az alsóvárosi népkör épületéből indult ki a nemzeti hadsereg toborzása, amelyben ennek a három embernek meghatározó szerepe volt. A népkör előtt a kormányzó párt hatalmas tömeg várta, és megérkezésükkor igen melegen ünnepelte. Deák János köri elnök üdvözölte a kormányzót, aki meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést, megtekintette az emléktáblát, majd a gazdák csoportjához lépett, s velük hosszasan elbeszélgetett". A tábla arra is emlékeztet, hogy Horthy miként jutott el - Bokor Pál könyvcímének szófordulatával élve - „Szegedországtól Magyarországig".

Forrás: Délmagyarország

 

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Tóth Béla: In prigione

Globalizációs végjáték

Globális uralmi rend

Magyarország, a vonakodó csatlós

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Tápai Antal : Életutam

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Kecske ételek

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Szeged (magyar)

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Juhételek

A hű folyó

Gulyás László : Edvard Bened