www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Levél Csegzy Sándornak , Marosvásárhely alpolgármesterének (nyílt levél)

2007-06-05

Tisztelt Alpolgármester Úr!



A testvérvárosi kapcsolat Szeged és Marosvásárhely között évtizedes hagyomány. Idén egy új aktualitás, egy szép lehetőség kínálkozik Városaink testvériségének elmélyítésére:

II. Rákóczi Ferencet 1707 ápr. 5.-én, éppen 300 évvel ezelőtt avatták fejedelemmé Marosvásárhelyen, a vár udvarában.



A Szögedi Védegylet, vagyis a Szegedi Városvédő Egyesület most egy hagyományőrző kezdeményezéssel kíván emléket állítani Erdély nagy fejedelmének, akit Marosvásárhely tett vezérévé Erdélynek, Magyarországnak és példaképévé a Nagyvilágnak.

A közös megemlékezésre kiváló alkalmat ad, hogy Szegeden áll Rákóczi fejedelmünk első lovasszobra, 1912-ből, Vastagh György remek alkotása.


A gyönyörű marosvásárhelyi várudvar hatalmas, elfér benne egy meghatározó hangulatú, fejedelmi Rákóczi szobor! Ottjártamkor a testvérvárosi kapcsolat ápolására vetődött föl a gondolat, mely most megvalósulni látszik.

Egy kiváló szegedi művész, Simor Márton vállalta önköltségén a pontos másolat, az „eredetinél is eredetibb" forma elkészítését. (Rákóczi ezen szobra még eredetileg Savoyai Jenő páncélját viseli.) A szobor pedig közadakozásból lassan összeáll.


A szoborállítás, mint tett messze túlmutathat önmagán. A magyar-román baráti kapcsolatok épülését is méltán szolgálja. Jelképe lehet a romániai magyarság befogadásának és a nemzetközi baráti kapcsolatok elmélyülésének, hiszen II. Rákóczi Ferenc mind magyarnak, mind románnak jóságos fejedelme volt. A habsburg elnyomatás elleni szabadságharcban érettünk áldozta minden javait. Sanyarú száműzetésben élte le maradék életét.

Összefogásunk akkor nem volt teljes, így vesztettünk. Ma egy modern összefogással közösen lehetünk Európa, az Európai Unió nyertesei. Magyarország parlamentje - vétó joga tudatában is - vita nélkül fogadta el Románia EU-csatlakozását. Bizonyára a marosvásárhelyi románság is vita nélkül, tiszta szívvel és lelkesedéssel fogadja majd összetartozásunk jelképét: a Marosvásárhelyen megválasztott II. Rákóczi Ferenc fejedelem lovasszobrát.



Felajánlásunk kedvező fogadtatásában bízva

Tisztelettel:

Kelt: Szegeden,
2007. Nap hava (június) 5.-én
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök
tel: 36/ 30 / 20 741 70
táltosposta: dr.szabolaszlo@freemail.hu

 

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Lakomakönyv

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Gulyás László : Edvard Bened

Gyökerek és fények

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Írások a Nagyárvízról

Globalizációs végjáték

Szárnyas ételek

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja