www.ujszeged.hu
2018. Nap hava (Június) 21.-e - Alajos, Leila neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Nyílt levél a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi - Vízügyi Miniszterének

2006-10-06

Nyílt levél a Magyar Köztársaság
Környezetvédelmi - Vízügyi
Miniszterének



Tisztelt Persányi Miklós
Miniszter Úr!

Köszönettel fogadjuk következetes kiállását a térségünket és Városunkat fenyegető, valamint Európához méltatlan verespataki ciános rablóbányászat ellenében. Ez a föllépése is azt bizonyítja, hogy Ön jelen kormányunk leghitelesebb minisztere.

A civileket és szakértőket semmibe vevő romániai terv:
Európa legnagyobb felszíni bányájának kialakítása. 200 m magas gát kőtörmelékből, mögötte 800 hektáros ciántó, benne két elsüllyesztett falu.
A meddőhányónak tervezett holdbéli táj átmérője közel 30 km.
Ezt a Maros-mente és a Tisza vidékének népe gondatlan veszélyeztetésnek, így elfogadhatatlannak tartja.

Az új helyzetet teremtő 2004-es EU-csatlakozásunk nyomán először Makrai László képviselőtársammal, a Fidesz Zöld tagozatának megyei elnökével, majd két hétre rá Lezsák Sándor és Balogh László országgyűlési képviselőinkkel látogattuk meg a helyszínt, a céget és a helyi civileket. Amikor június első hetében Szegedre látogatott, Persányi Miklós urat, környezetvédelmi miniszterünket tájékoztatásunk végén négypárti együttműködésre kértem föl, melyre Ön akkor készséggel hajlandónak mutatkozott.
Egy hétre rá, 2004 június 11.-én Verespatakon Persányi Miklós miniszter úr bejelentette, hogy az ottani bányaberuházást nem támogatja.

Az Ön állásfoglalása ezügyben valóban érdekeinket képviselő és következetes.

Elfogadhatatlannak tartjuk azonban, hogy „vétó jog” híján a dél-kelet-magyarországi régió továbbra is folyamatos veszélyeztetettségben éljen. Ennek véget kell vetni, akár Románia EU-csatlakozásának megtagadása, vagy fölülvizsgálata árán is.

A szegediek javarésze a Tisza partján nőtt föl, szőke folyónkban naponta úszva, fürödve. Ma gyermekeinket a nehézfémterhelés és a folyamatos veszélyeztetettség miatt felelősséggel már a parti fövenyre sem ereszthetjük.
Erélyesebb föllépésre kérem ezúton a nemzetközi színtereken is, hogy a Tisza újra életünk része lehessen, mint itt lakozó elődeinknek ezredéven át.

A szegedi polgárok nevében,
Tisztelettel:


Dr Szabó László
A Szögedi Védegylet elnöke
Újszeged és a Maros-torok
képviselője

2006. Mag hava (október) 6.-án, Szeged városában

A témához kapcsolódó írás:
Verespatak , szerző Dr Szabó László (2006 augusztus)

 

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Mangalica

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Az élő Árpádok

Cukor Blues

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Péter László: Szegedi seregszámla

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

10 nap az Iszlám Államban

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből