www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

"Lófara"

Itt a határozat: a Lófara kegyeleti emlékhely!

A 3. Honvéd Huszárezred emlékműve és környezete a hatályos törvény értelmében kegyeleti emlékhely - mondta ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. A testület egyhangú döntéssel nyilvánította ki: ellenzi a szobor áthelyezését. Minderről tájékoztatják Botka Lászlót, Szeged polgármesterét. Időközben a szobor készítője, Gách István Amerikában élő leszármazottai is nyilatkoztak arról, hogy az eredeti helyén szeretnék megtartani az emlékművet. A szerzői jogvédelem 2032-ig illeti meg az örökösöket...

A Szeged közvéleményét hónapok óta foglalkoztató, a SZEGEDma.hu által folyamatosan és részletesen tálalt Lófara-ügy újabb fejleményeiről tartott sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület.
A civil szervezet elnöke, v. Szilágyi Árpád bejelentette: a szerdai napon a budai Várban kézhez kapta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozatát a szegedi huszárszobor ügyében. A testület 2009. évi 47. számú határozatában úgy fogalmaz: „A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyhangúan ellenzi a szegedi 3. Honvéd Huszárezred emlékművének áthelyezését a jelenlegi helyéről, valamint megbízza a titkárságot, hogy az állásfoglalásáról tájékoztassa a szegedi polgármestert.”

A döntés indokai között a következőket említik: az 1999. évi, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény definiálja a kegyeleti emlékhely fogalmát - ennek megfelelően a 3. Honvéd Huszárezred emlékműve és környezete kegyeleti emlékhely! A bizottság tagja, Holló József altábornagy korábban már megküldte véleményét Botka Lászlónak, melyben kifejti: „… az emlékműveknek, így jelen esetben a lovas szobornak is, lehetőség szerint az eredeti helyükön kell maradniuk, mert csak ez által töltheti be kegyeleti funkcióját. Az ügy rendezésénél tekintettel kell lenni arra az igen fontos körülményre is, hogy a szobor környezete méltó maradjon a létesítés szándékának, a háborúkban elesett magyar huszárok emlékéhez”. A testület másik tagja, Katona Tamás szakvéleménye pedig így hangzik: „A kegyelet ugyanis erősen kötődik mind a helyhez, mind a szoborhoz. Ráadásul a szobor virágokkal és kerítéssel is körül van véve. Bizony, a virágágy piros virágai azt a sok kiontott vért jelképezik, amelyet a hármas honvédhuszárok veszítettek, áldoztak az első világháborúban. A költséges áthelyezési terv sem a ‘kegyeleti kertet’, sem a kerítést nem akarja megőrizni.”

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében Radnainé Fogarasi Katalin főtitkár mindezek tükrében kéri Botka Lászlót, fontolja meg, szabad-e egy ilyen, Szeged városhoz méltó kegyeleti emlékhelyet esetleg nem megfelelő környezetbe áthelyezni.
Kiss István okleveles építészmérnök, a városvédő egyesület szakmai tanácsadója arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy az 1962-ben elhunyt művész, Gách István örököseit 70 évig, azaz 2032-ig megilleti a szerzői jogok védelme. Erre a város eddig nem volt tekintettel, hiszen sem az önkormányzat, sem a tervezők nem keresték föl a szerzői jogok örököseit a tervezési folyamat során. Az egyesület megkeresésére Gách István az Amerikai Egyesült Államokban élő unokája és az ő édesanyja írásban és szóban is úgy nyilatkoztak: határozottan ellenzik a szobor elmozdítását. A négygenerációs művészcsalád tehát egyértelműen kiáll az alapítója alkotásának helyben tartásáért! Ha a város ezt nem veszi figyelembe, a városvédők bírósághoz fordulnak - fűzte hozzá v. Szilágyi Árpád.
Ifj. Szilágyi Árpád, az egyesület alapítója megemlítette: dokumentálni tudják, hogy a művész eredeti terveiben a szobor melletti kert is szerepelt, a szerzői jogvédelem így az egész kegyeleti emlékhelyre vonatkozik.

forrás: szegedma.hu

Az eredeti cikk itt olvaható >>

 

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tömörkény István: Hétről hétre

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Globalizációs végjáték

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Magyarország felszámolása

Szárnyas ételek

Kenyér és Bor

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Balázs Imre: Béketelep története

Gulyás László : Edvard Bened

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Bogár László: Ideg-rendszer váltás