"Lófara"
Itt a határozat: a Lófara kegyeleti emlékhely!
A 3. Honvéd Huszárezred emlékműve és környezete a hatályos törvény értelmében kegyeleti emlékhely - mondta ki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. A testület egyhangú döntéssel nyilvánította ki: ellenzi a szobor áthelyezését. Minderről tájékoztatják Botka Lászlót, Szeged polgármesterét. Időközben a szobor készítője, Gách István Amerikában élő leszármazottai is nyilatkoztak arról, hogy az eredeti helyén szeretnék megtartani az emlékművet. A szerzői jogvédelem 2032-ig illeti meg az örökösöket...
A Szeged közvéleményét hónapok óta foglalkoztató, a SZEGEDma.hu által folyamatosan
és részletesen tálalt Lófara-ügy újabb fejleményeiről tartott sajtótájékoztatót
csütörtök délelőtt a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület.
A civil szervezet elnöke, v. Szilágyi Árpád bejelentette: a szerdai napon a
budai Várban kézhez kapta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozatát
a szegedi huszárszobor ügyében. A testület 2009. évi 47. számú határozatában
úgy fogalmaz: „A Nemzeti
Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyhangúan ellenzi a szegedi 3. Honvéd Huszárezred
emlékművének áthelyezését a jelenlegi helyéről, valamint megbízza a titkárságot,
hogy az állásfoglalásáról tájékoztassa a szegedi polgármestert.”
A döntés indokai között a következőket említik: az 1999. évi, a temetőkről
és a temetkezésről szóló törvény definiálja a kegyeleti emlékhely fogalmát
- ennek megfelelően a 3. Honvéd Huszárezred emlékműve és környezete kegyeleti
emlékhely! A bizottság tagja, Holló József altábornagy korábban már megküldte
véleményét Botka Lászlónak, melyben kifejti: „… az emlékműveknek, így jelen
esetben a lovas szobornak is, lehetőség szerint az eredeti helyükön kell maradniuk,
mert csak ez által töltheti be kegyeleti funkcióját. Az ügy rendezésénél tekintettel
kell lenni arra az igen fontos körülményre is, hogy a szobor környezete méltó
maradjon a létesítés szándékának, a háborúkban elesett magyar huszárok emlékéhez”.
A testület másik tagja, Katona Tamás szakvéleménye pedig így hangzik: „A kegyelet
ugyanis erősen kötődik mind a helyhez, mind a szoborhoz. Ráadásul a szobor
virágokkal és kerítéssel is körül van véve. Bizony, a virágágy piros virágai
azt a sok kiontott vért jelképezik, amelyet a hármas honvédhuszárok veszítettek,
áldoztak az első világháborúban. A költséges áthelyezési terv sem a ‘kegyeleti
kertet’, sem a kerítést nem akarja megőrizni.”
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében Radnainé Fogarasi Katalin
főtitkár mindezek tükrében kéri Botka Lászlót, fontolja meg, szabad-e egy ilyen,
Szeged városhoz méltó kegyeleti emlékhelyet esetleg nem megfelelő környezetbe
áthelyezni.
Kiss István okleveles építészmérnök, a városvédő egyesület szakmai tanácsadója
arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy az 1962-ben elhunyt művész, Gách
István örököseit 70 évig, azaz 2032-ig megilleti a szerzői jogok védelme. Erre
a város eddig nem volt tekintettel, hiszen sem az önkormányzat, sem a tervezők
nem keresték föl a szerzői jogok örököseit a tervezési folyamat során. Az
egyesület megkeresésére Gách István az Amerikai Egyesült Államokban élő unokája
és az
ő édesanyja írásban és szóban is úgy nyilatkoztak: határozottan ellenzik a
szobor elmozdítását. A négygenerációs művészcsalád tehát egyértelműen kiáll az alapítója alkotásának
helyben tartásáért! Ha a város ezt nem veszi figyelembe, a városvédők bírósághoz
fordulnak - fűzte hozzá v. Szilágyi Árpád.
Ifj. Szilágyi Árpád, az egyesület alapítója megemlítette: dokumentálni tudják,
hogy a művész eredeti terveiben a szobor melletti kert is szerepelt, a szerzői
jogvédelem így az egész kegyeleti emlékhelyre vonatkozik.
forrás: szegedma.hu
