Újabb szegedi kultúrtörténeti emlék lett az enyészeté
Hosszú hónapokon át küzdöttek szegedi civil szervezetek a helyi ellenzékkel együttműködve a Bakay Nándor-féle kenderfonó megmentéséért, úgy tűnik, eredménytelenül. A patinás, 19. századi épületegyüttest mostanra gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé, a helyén bevásárlóközpont létesülhet. Külföldi tulajdonban. Ki tudja, hányadik...
A szegedi Fidesz–KDNP-frakciószövetség és több civil szervezet – Szögedi Védegylet, Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület, valamint a Védegylet szegedi csoportja – azt szerette volna elérni, hogy a Londoni körúton Árkád üzletközpontot építő német ECE cégcsoport ne rombolja porig a város 19. századi ipar- és kultúrtörténeti emlékét, a műemléki védettségre érdemes Bakay-féle kenderfonót. Kérték a beruházót, a kenderfonó elemeit felhasználva építse meg az Árkádot, ami egyébként egyáltalán nem áll távol a cégcsoport profiljától: a németországi Braunschweigben például egy második világháborúban lebombázott kastélyt építettek újjá bevásárlóközponttá. A csehországi morva Berénben (Brno-ban) pedig egy pont ilyen korú iparépületet őriztek meg és újítottak föl teljes szépségében.
Hetekig tartottak az időpont-egyeztetések Szabó László önkormányzati képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke és Christoph Augustin, az ECE Budapest Projektmanagement Kft. ügyvezetője között, ám a tárgyalás végül – egyelőre – nem jött létre. Szabó László utoljára június 25-ére hívta Szegedre az ECE képviselőit, amikor is civil szervezetekkel és szakértőkkel együttműködve filmvetítéssel egybekötött kenderfonó-kerekasztalt szervezett. A beruházó úgy válaszolt, hogy aznap megkezdte az épületegyüttes bontását.
Hüvös László, a Fidesz frakcióvezetője rendkívül elszomorítónak tartja, hogy a Botka László-féle szocialista-szabad demokrata városvezetés semmit sem tett a rombolás megakadályozásért, bármiféle megkötés nélkül adta annak idején áldását a beruházásra. „Az értékek megőrzése természetesen nem jelenti azt, hogy a város nem fejlődhet, épületei nem alakulhatnak át, de arra mindenképpen törekedni kell, hogy Szeged minél inkább megőrizze arculatát. A Fidesz amennyiben lehetőséget kap a szegedi kormányzásra, célul tűzi ki, hogy olyan fejlődési pályára állítsa a várost, amely nemcsak az új vívmányok átvételét jelentené, hanem megőrizné a kulturális és épített értékeket is. Sajnos azon értékeket, melyeket a jelenlegi városvezetés jóváhagyásával sikerült elpusztítani, már nem lehet visszaállítani, de a következő ciklustól megálljt kell parancsolni az ilyen jellegű pusztításnak. A Bakay-kenderfonó ügyében még él bennünk a remény, hogy a beruházót jobb belátásra lehet bírni, s küllemében és építészeti megoldásaiban sikerül megőrizni valamit az épületegyüttes szépségeiből, értékeiből” – nyilatkozta a Déli Szónak.
Az ellenzék elkötelezettségét mutatja, hogy korábban bejelentették: a szegedi Fidesz-frakció felveszi a Fidesz – Városvédő Frakció nevet. Információnk szerint ez szeptemberben meg is történik.
„Elkesrítő és egyben felháborító, hogy miközben milliárdokat költünk panelrekonstrukcióra, azokat a több mint száz éve álló épületeket, melyeket soha nem kellett felújítani, ingatlanspekuláció céljából halomra bontják” – magyarázza Szabó László. Képviselőtársa, a KDNP-s Juhász Gyula különösen azt tartja aggasztónak, hogy immár háztömbnyi méreteket ölt a városképi jelentőségű, kultúrtörténeti értékű épületeket, Szeged épített örökségének eldózerolása. „Botka László szokta mondani, hogy Szeged nem a múltba, hanem a jövőbe tekint. Jelezni szeretném, volt egy korszak valamivel több mint száz éve, mikor nemcsak beszéltek a levegőbe, hanem Bakay Nándor és társai valóban felrajzolták Szegedet Európa térképére. A 20. század elején a Bakay-féle kenderfonó és a 2006-ban szintén lerombolt újszegedi kendergyár állította elő az Osztrák-Magyar Monarchia kenderkészítményeinek döntő hányadát, s a tengerentúlra is exportált. Míg a nagy árvíz után európai léptékekben gondolkodtak a szegediek, addig mai vezetőik csak 'eurokonform dumára' képesek, de még az egykor bennünket európai rangra emelő épület helyét is eladják” – fogalmaz.
A Szögedi Védegylet elnöke pedig hangsúlyozta: „Az értékek megőrzése és az azokból való szerves fejlődés jelenti a modern Európát. A szoci dózerpolitikán cseperedett balvezetőknek is ideje lenne már fölébredniük: Európában vannak! Modernizálódjanak! Szeged többet érdemel.”
Szabó László és Juhász Gyula szerint a Botka-féle városvezetés több szempontból is felelőtlenül viselkedett az ügyben. Gazdasági szempontból érthetetlen, hogy Szeged lemondott tradicionális iparágáról. Botka Lászlóék semmit sem tettek azért, hogy az Első Magyar Kenderfonó Zrt. Szegeden folytassa tevékenységét, miközben folyamatosan nő a városban a munkanélküliek száma. Az is furcsa, hogy ha már a költözés mellett döntött a gyár, miért nem akarta a város megszerezni a frekventált helyen fekvő ingatlant. Sajnálatosnak tartják továbbá, hogy a német beruházót egyfajta gyarmatosító szemlélet jellemzi, érdektelenséget mutat a helyi kultúra iránt, s olyan üzletközpontot akar építeni, mely nem utal a Bakay-féle örökségre, ráadásul nem illeszkedik a városképhez sem.
„Tartunk tőle, hogy sem a városvezetésnek, sem a befektetőnek fogalma sincs Szeged városáról, és nem is érdekliőket, hogy mi az igazi érték a szegediek számára” – összegeznek.
Pintér M. Lajos
