www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Fürdőfejlesztés:

örvény a civilek alatt, városi csúszda

Medencék, ahol megfürödni és befürödni is lehet

Portálunkon több cikkben is foglalkoztunk már a Ligetfürdő-beruházással, melynek keretében a kivitelezők szerint Kelet-Közép-Európa legszebb, legmodernebb fürdője épül majd fel Újszegeden. Az MSZP sikertörténetről beszél, az ellenzék ezzel szemben újabb ingatlanpanamát emleget. A SZEGEDma.hu ezúttal a Ligetfürdőbe látogatott, hogy meghallgassa az átlagemberek, a fürdőhasználók véleményét.

Amint azt megírtuk, a szegedi városvezetés még tavaly ősszel a Ligetfürdő-fejlesztéssel kapcsolatban úgy döntött, hogy a baloldali kötődésű üzletember, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-vel közös projektcéget hoz létre, melyben az önkormányzat 80, a magáncég 20 százalékos tulajdonosi arányt képvisel. Nemrég mintegy 1 milliárd forinttal megemelték a projektcég tőkéjét, azaz beapportálták a Ligetfürdő területét. A Fidesz szerint mindezt nem piaci értéken tették.

A civil front is megmozdult
A SZEGEDma.hu-n korábban a Védegylet szegedi csoportja mondott véleményt a tervezett fejlesztés kapcsán a Ligetet fenyegető veszélyekről, majd az újszegedi római katolikus egyházközség beszélt a plébánia költözéséről.

Nemrégiben viszont a Szeged és Környéke Kisgazda Polgári Egyesület a városi bíróságon is megtámadta a beruházást, hivatkozva a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon és a terület szabályozási tervére vonatkozó önkormányzati döntések körüli szabálytalanságokra. A városi bíróság úgy határozott, a bejelentést átküldi vizsgálatra a közigazgatási hivatalhoz.

A forgalomképtelen törzsvagyonnal kapcsolatban azt nehezményezte az egyesület, hogy a Fürdő utca és a Torontál tér Ligetfürdő bejárata melletti része - bár mindkettő zsákutca, és a kerítésnél véget ér - telekkönyvileg egészen a töltésig húzódik. Ennek a területnek az átminősítéséről az önkormányzat csak 2008. április 11-én döntött, viszont már 2007 szeptemberében létrejött a projekttársaság, amelybe a 3 milliárdos uniós támogatás kormányzati jóváhagyása után apportként az önkormányzat hivatalosan is bevitte a Ligetfürdő teljes, mintegy 15 ezer négyzetméteres területét, illetve az azon lévő vagyontárgyakat, 1,3 milliárd forint értékben.

Gondos a gazda?
Az egyesület elnöke, Kohári Nándor szerint azonban a forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonhoz addig nem lehet hozzányúlni, míg át nem minősítik azt. És a fentebb leírtak szerint erre a szerződések megkötése után mintegy fél évvel került sor.

„Ezek precedensértékű cselekedetek” - nyilatkozta portálunknak az elnök. „Itt nem holmi formai malőrről van szó. Ha a városvezetés figyelmen kívül hagyhat - és már nem először - korlátozásokat, elidegenítési tilalmakat, akkor hogyan bízzon az átlagpolgár abban, hogy gondos gazdaként bánik a városlakók tulajdonaival?”

A terület szabályozási tervével kapcsolatban pedig azt kifogásolták a civilek, hogy nem tartották be a véleményezési eljárás ütemét. Ez magyarán annyit jelent, hogy folyamatosan történtek érdemi változtatások a tervekben - a véleményeztetések után is.

Két medence a köznépnek?
A szegedi ellenzék többek között azt is kifogásolta az új Aqualand fejlesztésével kapcsolatban, hogy a város áron alul adja át a területet a fejlesztő cégnek, a Hunguest Hotels Zrt.-nek. A lakosságot érintő legfőbb probléma e tekintetben, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a Ligetfürdő lassan elitfürdővé változik, kiszorítva onnan a vékonyabb pénztárcájú közönséget, tehát az átlagpolgárt. A kivitelezők a néhány hete tartott városházi lakossági fórumon azzal nyugtatták meg a fürdőt féltő lakosokat, hogy mindenkinek csak azért kell majd fizetnie, amit igénybe vesz.

Az olcsóbb tikettel lehet majd használni a SZUE-t, a kis- és nagymedencét, tusolót stb. A drágább jeggyel pedig a wellnessközpontban, élményfürdőn, óriáscsúszdán stb. szórakozhat a nagyérdemű. Ugyanakkor a gyógyvíz miatt is sokan jártak a Ligetfürdő Gomba-részébe, mely viszont az új fürdőcentrum átadását - amit legutóbb 2009 szilveszterére ígértek - követően már biztos, hogy csak a drágább jeggyel lesz látogatható.

Káosz és bizonytalanság
A SZEGEDma.hu kilátogatott egy forró nyári délután a helyszínre, hogy a fürdőzőket, a kabintulajdonosokat, a kereskedőket kérdezze, mit várnak a beruházástól, hogyan alakulhat majd sorsuk, mit hozhatnak számukra a következő nyarak.

„Nem sok jóra számítunk” - nyilatkozta portálunknak Virner Zoltánné, Takács Péterné és egy, a neve elhallgatását kérő kabintulajdonos. „Egyelőre nem tiszta még, hogy mit is akarnak pontosan, legalább is mi még nem nagyon tudunk kiigazodni rajta. Nagy a bizonytalanság. Szerintünk nem ezt a területet kellett volna bolygatni, hanem valahol az új városrészekben felépíteni egy másikat. A Hafner-telep helyére például egy sportcentrummal együtt! Ennek a fürdőnek már patinája van. Egy kicsit fel kellett volna ugyan újítani, de nem abban a formában, ahogy azt most akarják. Félünk, hogy nem tudjuk majd megfizetni.”

A három kedves hölgy elmondta azt is, hogy idénybérletet vásárolnak minden nyáron. A strandszezonra nyugdíjasként 19 ezer ötszáz forintot fizetnek. A kabinért pedig 18 ezer forintot tesz le májusban, aki saját öltözőt akar. Mesélték, hogy egy másik barátnőjük részt vett a fejlesztéssel kapcsolatban összehívott lakossági fórumon, és mikor felvetették, hogy mi lesz a kabinsorral, a beruházás egyik résztvevője meglepődött, nem is tudták, hogy itt kabinsor van…

„Ha itt palotát építenek, hogyan fogok bejutni a gyógymedencébe? - méltatlankodott egy palacsintázó hölgy. „Én a reumám miatt azért járok ide télen-nyáron, hogy a gyógyvízben fürödjek. De az jövőre vagy két év múlva már megfizethetetlen lesz. Már meg is beszéltük a barátnőimmel, hogy átszokunk az Anna fürdőbe.”

Leosztott lapok és műkaják?
Egy kereskedőt is rábírtunk, hogy nyilatkozzon, természetesen a neve elhallgatása mellett vállalta csak a szereplést. „Egy csomó pénzt öltem bele a vendéglátóhelybe, és most az a hír járja, hogy nagy részüket biztosan lebontják” - vetette fel az egyik problémát a vendéglátós. „A kereskedők már tudni vélik, hogy előre elkeltek a helyek az új Aqualandban. Pesti cégek fogják majd üzemeltetni, és műkajákat gyártó gyorsbüféláncok. Az a baj, hogy azoktól az emberektől, akik 30-40 éve lejárnak ide, elveszik azt, amit megszoktak. A szegedi vállalkozókba ismét rúgnak egyet. Semmi konkrétumot nem közöltek még. Június közepére ígérték a Hunguest jogászai, hogy leülnek velünk beszélni, de még nem történt semmi, pedig már júliust írunk” - méltatlankodott.

A kereskedő elmondta azt is, hogy nem érti, miért nem lehet a Partfürdőn kialakítani egy szabad strandot a fürdőzni vágyóknak, a vizek szerelmeseinek. Mint fogalmazott, őrület, hogy itt a Tisza, és nem lehet benne fürödni, s egyáltalán nem a vízminőség miatt, hiszen a folyó már tavaly is fürdésre alkalmas volt. Azt is ígérték, hogy két medencét üzemeltetnek majd, felújítják azokat. De mindenki tudja - vélekedett -, hogy az új Ligetfürdőnek nem fognak konkurenciát építeni. Innen fúj a szél…

„A pénz beszél, a szegény ember meg le van ejtve. A hosszú távú terveket a torony alatt őrzik, de az biztos, hogy sosem lesz már olcsó strand a Partfürdőn” - búcsúzott keserűen a vendéglátós.

forrás: www.szegedma.hu

 

 

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

A magyar szürkemarha

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Harmatszedés égi mezőkön

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Péter László: Szegedi tudósítások