www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Épített értékeink

Szeged város építészeti örökségének védelméről is tárgyalt pénteken a közgyűlés. Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke a KDNP-s Juhász Gyulával együtt a védettség azonnali kiterjesztését kezdeményezte a szakértők által korábban javasolt valamennyi épületre, ám módosító indítványukat Botka László polgármester nem fogadta be. A közel 1900-as listáról így jelenleg csak 390 építmény élvez csak helyi védettséget.

A szegedi közgyűlés pénteken újabb 39 épületet vont helyi védettség alá - köztük egyebek mellett a Hősök kapuját, az egyetem bölcsészkarának Egyetem utcai épületét és a női klinikát -, így 390-re bővült az ezen a listán található építmények száma. Az előterjesztő Solymos László (MSZP) alpolgármester nem felejtette el megjegyezni: bár az önkormányzat fontos feladata az épített örökség védelme, elsődleges szempontjuknak mégis a város fejlesztését tekintik. További 126 ingatlan esetében folytatódik a vizsgálat - közölte.

Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke a KDNP-s Juhász Gyulával együtt módosító indítványt nyújtott be a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) közgyűlési rendelet módosításához - ám Botka László (MSZP) nem fogadta ezt be. A napirendi pont vitájában Juhász Gyula úgy fogalmazott, nem elég intenzív a város helyi örökségvédelme, pedig mindenképpen meg kellene óvni az egyedülálló városmagot. Frakciótársa, Haág Zalán még tovább ment: szerinte a szegedi épített örökségnek láthatóan nincs gazdája. Helytelenítette, hogy a városvezetés csak „mementókat” akar hagyni a múltból, miközben Szeged képét nem a „jellegtelen, arctalan társasházak” formálják. Szabó László pedig úgy fogalmazott, a városvezetés akkor járna el helyesen, ha a műemléki védettség elérésére törekedne minél több épület esetében, egyúttal felháborítónak nevezte, hogy - mint állította - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzői utasításra nem kapta meg a szakértők által védettségre javasolt szegedi épületek teljes listáját.

Az ellenzéki érvek nem hatottak Botkára, aki szerint „csak a Fidesz beszél múltrombolásról”, hiszen Szegeden kétszer annyi a helyi védett épület, mint például Debrecenben, s háromszor annyi, mint Pécsett.

A Szabó László által említett teljes listát Szeged város főépítészi irodája készítette éppen a Szögedi Védegylet elnökének indítványára: a védendő építészeti értékek jegyzéke 1890 épületet ölel föl.

A módosító indítvány készítői hangsúlyozták: a baloldali városvezetés politikai nyomásra az utóbbi években alig több mint 500-ra csökkentették az építészetileg értékes épületek számát…

„Városunk arcát és szépségeit őrizhetjük meg a védettség körének kiterjesztésével, vagy veszíthetjük el végleg a védettség elhatározásának halogatásával” - így Szabó László. Juhász Gyulával együtt éppen ezért azt javasolta: mivel az elmúlt évek alatt is számtalan védelemre méltó gyönyörű épület tűnt el, hogy átadja helyét az Európához nem méltó ízetlen társasházrengetegnek és az egyéb célú vasbetonrémeknek, nyilvánítsák azonnal védetté a műemlékvédelmi szakmérnökök által javasolt eredeti 1890 épületet, illetve épületrészt.

„Turizmust Európa-szerte a városok nem a régiek helyére odalökött, modern társasházak látogatására alapoznak, hanem leginkább a történelmi patinával büszkélkedő kultúrörökség látogatására szerveznek” - magyarázza a Szögedi Védegylet elnöke, aki hozzátette: máig húzódik az „árvizet túlélt” házak védetté nyilvánítása is, hiába készült ezekről felmérés az ő kezdeményezésére még négy-öt évvel ezelőtt.

Mivel Botka László nem fogadta be a módosító indítványt, a szakértők által összeállított teljes listáról közel 1400 épület esetében sajnos továbbra sincs, ami megállítsa a bontóhatóságokat, ami meggátolja, hogy újabb sebeket ejtsenek a város arcán…

forrás: szegedma.hu

Az eredeti cikk itt olvasható >>

 

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Globális uralmi rend

Magyarország, a vonakodó csatlós

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Magyarország felszámolása

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Szeged (magyar)

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Tóth Béla

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Péter László: Kálmány Lajos

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Cukor Blues

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja