www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Ligetfürdő

Szeged Uszodája
1930

Délmagyarország 1926. július 20-i száma a következőkről tudósít:
„A Szegedi Úszó Egyesület vezetősége beadványt intézett a tanácshoz és tíz millió korona segélyt kért az állóvízi (rókusi lóúsztató kiváltására építendő) úszópálya költségeihez. A tanács megbízta a mérnöki hivatalt, tartson helyszíni szemlét és állapítsa meg indokolt-e a segélykérelem teljesítése”.
Az ügy ezután már állandó beszédtéma volt Szeged sport szerető közönsége körében, de majd csak 1929-ben tűnik világossá, amikor Klébelsberg Kunó 1929. szeptember 22-i szegedi látogatása alkalmával a következőket mondja a Szegedi Szemle újságírójának.
„Mostani szegedi látogatásomnak sportcéljai is voltak. Egyenlőre csak az úszók dolgával foglalkoztunk, de ha legközelebb jövök, sor kerül a többi sportágakra is: az evezésre és az atlétikára is. Remélem a sportuszoda és a hullámfürdő ügyét hamarosan dűlőre visszük, amivel nem csak a szegedi sportéletet mozdítjuk elő, hanem a júliusi és augusztusi rekkenő meleg napokban üdülést és szórakozást biztosítunk, azoknak a szegedieknek, akik bármilyen okból a várost nyáron nem hagyhatják el.”
Az események azután felgyorsultak. 1930-ban Berzenczey Domokos akkor városi főmérnök kezdeményezi a versenyuszoda építését.
A korabeli elképzelések szerint szóba került a mai Ady Endre tér, illetve a Püspök bazár helye is.
A MUSZ vezetői Homonnay Tivadar, Beleznay László és Hajós Alfréd 1930. április 10-én érkezett Szegedre, hogy a szakmai érveket is figyelembe véve eldöntsék, hova is kerüljön az uszoda. Felvetődött a hídláb másik oldala is, a Vakok Intézete előtti térség. Végül is a mai helyén épült föl a Torontál téren, ott, ahol most is található. A terveket Lechner Ödön tanítványa, Hajós Alfréd (1878-1955) építészmérnök, az első magyar olimpiai bajnok készítette el. A Báthory utcai tervezőirodájában készült tervek alapján még ugyanazon év szeptember 18-án fel is avatták az uszodát. Az avatót Komjádi Béla a MUSZ elnöke mondta: „Ezzel a szegedi pocsolya mindörökre eltűnt” – fejezte be beszédét. (Ugyanis ezt megelőzően a szegedi úszók a rókusi lóúsztatóban sportoltak.) A költségeket a kultusz kormányzat , a MUSZ és a város fedezte.
A medence 50 x 18-as méretben készült. A lelátó-lépcsők fából lettek kialakítva, vasbeton tartószerkezetre szerelve. A vasbeton szerkezet ma is áll. A medencét körbetöltötték, északi sarkában homokstrandot alakítottak ki. A középkikötő sori oldalon félkör alakú 10,6 x18 méteres lubickolót építettek. A víz legnagyobb mélysége 340, a legkisebb 120 cm volt. Maga a kút 350 mély, s 26 – 28 ºC hőmérsékletű, s 200 mm-es átmérőjű csövön jutott el az uszodába, ugyanis maga a kút a Vakok Intézete előtt került mélyítésre (percenként 1000 l produkált). Ezen vízmennyiség szavatolta a két éjszaka és két nap alatti vízcserét. A kőlapra ideiglenesen deszkaépítmények helyett az öltözőt 1931. májusában építették fel téglából Máder Dániel építőmester közreműködésével. (Szebb volt, mint a jellegtelen mai.)

 

Varga András: A régi Szeged

Írások a Nagyárvízról

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

George Soros - könyvhirdetés

Gyökerek és fények

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Bogár László : Bokros újratöltve

Péter László: Kálmány Lajos

Kilófaló finomságok

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Ehető virágok

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: Szegedi tudósítások

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista