Felszólalás
Szeretettel köszöntök mindenkit,
aki a mai napot arra áldozta, hogy velünk tiltakozzon a benes dekrétumok ellen!
Külön köszöntöm a Történelmi Vitézi Rend Dél-dunántúli Törzsszékének képviselőit, Továbbá a Jobbik Magyarországért Mozgalom Pécsi képviseletét és a Magyar Gárdát. Azt a Magyar Gárdát, amit a jelenlegi kurcsányi rezsim igyekszik besározni és megbélyegezni.
_____________________________________
Dr. Rihmer István: HIMNUSZ
_____________________________________
Mit keresünk mi itt?
Miért jöttünk ide a szélrózsa minden irányából? Magyarország egyik nagy keresztje miatt, hogy megemlékezzünk a benes dekrétumok Áldozatairól.
A szlovák parlament 2007 szeptember 20-án megerősítette a benes dekrétumot.
Ennek értelmében mind a mai napig sok felvidéki nemzettestvérünk kollektív bűnösnek számít. Így a nagyszüleim is.
A
HUNNIA BARÁTI KŐR ezt a gyalázatot hallva elkezdte a szervezést, amelynek
eredményeként 2008' április 19.-én Európa számos nagyvárosában -én magam
Münchenben- emeltük fel szavunkat a szlovák konzulátus előtt.
Amint várható volt tudomást sem vettek róla. Hétköznap ellenére valamennyi redőny le volt húzva a követség épületén.
Másnap a szlovák külügyminisztérium nyilatkozatot hozott, miszerint a magyarországi szélsőjobboldali, ultra-nacionalista, soviniszta, neonácik, idegengyűlölők elégedetlenkedtek.
A petíciót csak Camberrában (Ausztráliában) vették át, sőt a delegációt fogadta és kávéval kínálta a szlovák nagykövet. Tette ezt azért, mert nem tudta mi a benes dekrétum.
Három nappal később tiltakozásul 2008' április 22-én az Európa Parlamentbe petíciót nyújtottunk be, és átadtuk a közel negyvenezer internetes, valamint 152 szervezet által aláírt tiltakozásunkat.
Ennek folytatásaként kerül megrendezésre 2008' szeptember 20-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében egy tudományos konferencia, melyen több neves történész és politikus vesz részt. Valamennyien a benes dekrétumok előzményeiről, magáról a dekrétumokról és azok következményeiről tartanak előadást.
A konferenciát megelőzően Magyarország több nagy városában -most itt Pécsett a 15. helyszínen- megemlékezünk azokról az elüldözöttekről, kényszermunkára ítéltekről, kitelepítettekről, elhurcoltakról és meggyilkoltakról, akik politikai érdekből estek áldozatul.
Ezen megemlékezés keretében fogadjuk a Szüllő Géza Polgári Társulás által készített fakeresztet, amelyet eddig 38 város fogad. A városok a keresztre egy nemzeti színű szalagot kötnek, amelyen a városuk neve és a fogadás dátuma szerepel.
A
kereszt Komáromból indult 2008' augusztus 30.-án.
Városunkba most érkezik. A kaposvári zarándokok hozzák, akiket a városhatárban
pécsi szervező társaim várnak.
Csaknem valamennyi helyszínen a történelmi egyházak képviselői megáldották, és a következő helyszíneken megáldják a keresztet.
A
keresztről az alábbi információt kell tudni:
Magassága: 220 cm. Szélessége: 180 cm
Felirata az átlós részén: Magyar Kálvária 1945 1948
Feliratok a függőleges részen: 2005, 2006, 2007, 2008
A kereszt egy fekete színnel átfont nemzeti színű szalaggal van átkötve, ami
mindaddig ott marad, amíg nem történik meg a dekrétumok visszavonása és az érintettek
kárpótlása. Minden év április 5-én a Kassai Kormányprogram kihirdetésének napján
vésik bele az aktuális évszámot!
A keresztet 2006' április 5.-én szentelte, illetve áldotta meg Karaffa János
(katolikus plébános) és Novák Róbert (református lelkész).
_________________________________________
A múlt áldozatairól emlékezzünk meg imádságunkkal!
Nemzetünk és Hazánk jövője kezünkben
van és ehhez kérjük az Úristen áldását.
Megkérem Kövesi Ferenc katolikus atyát, és Vincze Árpád református lelkész urat segítsenek az imádságban.
Wittner István Mindszenty József távirata 1947' február 5.-én VI. György angol királyhoz és Truman amerikai elnökhöz.
_________________________________________________
Most Önökkel is megosztom azt a tiltakozást, amit Münchenben és Strasbourgban is elmondtam.
A második világháború végén Benes elnök az új csehszlovák kormány ideiglenes székhelyén kijelentette, hogy "Csehszlovákia a csehek és szlovákok állama és senki másé!"
Ebben a szellemben határozták el a csehek a szudétanémetek, a szlovákok pedig a magyarok kitelepítését.
Délszlovákiában a történelmi Magyarország területéből kiszakított széles határsávban, mintegy 650 000 magyar élt akkor.
A csehszlovák kormány ezeket akarta eltávolítani lakosságcserével, elűzéssel, "visszaszlovákosítással".
A megbélyegzettek földjét és vagyonát elkobozták, 70.000 magyart toloncoltak ki erőszakkal Magyarországra. Szlovákia területén, több helyen, a Magyarországhoz tartozó Ligetfalu mellett internálótáborokat állítottak fel.
21.000 embert, közöttük nagy számban nőket és gyermekeket hurcoltak oda. Ligetfalun később tömegsírt tártak fel, máig azonosítatlan német és magyar holttestekkel. Szlovákia ezt tagadja és igyekszik a szőnyeg alá söpörni.
Most ismét elevenítsük föl a szlovák külügyminisztérium nyilatkozatát! Magyarországi szélsőjobboldaliak, ultra-nacionalisták, soviniszták, neonácik és idegengyűlölők volnánk?
Első lépésként megfosztották a magyarokat kollektíve csehszlovák állampolgárságuktól, közhivatalaiktól, nyugdíjuktól, és mindenfajta állami vagy községi járulékaiktól.
Minden kártérítés nélkül elvették vállalataikat, üzleteiket, és megtiltották, hogy iparral vagy kereskedelemmel foglalkozzanak.
Kilakoltatták őket házaikból, vagyonukat elkobozták. Helyükre szlovák partizánokat költöztettek.
Bezárták az összes magyar elemi- és középiskolát, az állami iskolákban megtiltották a magyar nyelv használatát, még a magyar nyelvű hitoktatást is.
Feloszlatták a magyar egyesületeket, betiltották a magyar lapokat és megakadályoztak minden magyar könyvkiadást.
Minden helyen és fórumon üldözték a magyar nyelv használatát.
A templomokban betiltották a magyar igehirdetést és a magyar egyházi énekeket. Sok esetben magyar papokat utasítottak ki, így lelkipásztor nélkül hagyva a népet.
A zaklatásokat csak azok kerülhették el, akik megtagadták magyarságukat, és szlovák nemzetiségűnek vallották magukat.
Ezt nevezték akkor "visszaszlovákosításnak".
Beteg asszonyokat csendőrök vittek el ágyukból. Tüdőgyulladásos öregekkel sem gyakoroltak kíméletet.
Orvosi igazolást nem vettek figyelembe.
Okot nem mondtak, kihallgatás nem volt.
Sem bőrbaj, sem vérmérgezés, sem az új helyzetben szerzett gyomorfekély nem mentesített senkit.
Ártatlan csecsemők haltak meg internáló táborokban. Fegyveres csendőrök, szerzetes nővéreket és papokat tartoztattak le.
A fegyverszüneti szerződés által meghúzott új határok felé hajtották, kergették az embereket.
Az Ipolyság környékéről több mint 500 üldözöttnek kellett otthonát elhagyni délután 5- és reggel fél hat óra között. Elindultak a bizonytalanság és a kilátástalanság felé. Voltak köztük csecsemők és aggok is, családok négy-öt kicsi gyermekkel, akiknek nem engedték, hogy valamit is magukkal vigyenek.
Magyar cégtáblákat törtek-zúztak, feldúlták és megsemmisítették ősi plébániák levéltárait és széthordták berendezését.
Nemzedékek hosszú sorának öröme és szenvedése által megszentelődött családi szentélyeket feldúltak és lakóit üldözött vadként hajtották el.
Sokaknak el kellett válni áttol az ősi földtől amelyben apáik, nagyapáik, őseik sírja volt, amelyhez ezer gyökérrel kötődtek.
Ez az aljas dekrétum, mind a mai napig hatályban van egy Európai Uniós tagállamban, SZLOVÁKIÁBAN.
Tiltakozunk
az ellen, hogy az Európai Unió ezt az állapotot jóváhagyja, ez fölött szemet huny!
Tiltakozunk
az ellen, hogy így is tagja lehet bármelyik ország az Európai Uniónak!
Tiltakozunk
az egyetemes emberi jogok nevében az ellen, hogy etnikuma, vallása, anyanyelvének használata miatt bárkit meg lehet sérteni, meg lehet alázni!
Tiltakozunk
a máig ható benesi szellem ellen, aminek jegyében csak azért meg lehet verni magyar diák lányt, mert magyarul beszél!
_________________________________________________
Farkas István: Dobszay Károly versét mondja el.
_________________________________________________
Az adományládában a bonyhádi templomtorony megmentésére gyűjtünk.
_________________________________________________
Fekete Tamás, a Magyar Gárda megyei kapitánya
_________________________________________________
Németh Zsolt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom pécsi elnöke és megyei szervezője
_________________________________________________
Az említett szalagok felkötésére elsőként felkérem
Történelmi Vitézi Rend Dél-dunántúli Törzsszékének képviselőjét V Szárazajtai Jánost!
A második szalag felkötésére felkérem Németh Zsoltot a Jobbik Magyarországért Mozgalom Pécsi vezetőjét.
A harmadik szalag felkötésére felkérem a Magyar Gárdát.
A negyedik Szalag felkötésére felkérem Marsay Pálnét Erzsikét a Széchenyi téri civilek, és a Hunnia Baráti Kör nevében.
_________________________________________________
A zarándoklat elindul a 48'-as térre!
_________________________________________________
2008' szeptember 6.-i esemény:
8,30
órakor a kihirdetett helyszínen gyülekezünk, majd 9 órakor indulunk Komlóra, ahol 10
órakor Mátyás Imre katolikus plébános fogadja, és rövid imádság keretében megáldja
a keresztet.
Ezt követően Váraljára visszük, mivel ezen a napon kerül megrendezésre a Váraljai
találkozó. Ezt az eseményt felhasználva adjuk át a Szekszárdiaknak, és búcsúzunk
a kereszttől.
