www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

A "Turul"


A mai pálya – a régi, bonyolultabb felépítésű labdatér modern utódjaként – a röplabdáéhoz hasonlatos. Két 5x5 m-es térfélből áll. Talaja bármilyen lehet, hiszen a labda a földön csak hibapontkor pattan. (Ebben rejlik a tenisszel szemben érvényesíthető népjáték-jellege is.) Talán a legszórakoztatóbb a gyepkeretes homok porond, mely a szegedi partfürdő legendás küzdőtere volt. Mezítláb játszva, így a pályáról való lelépést – lepillantás nélkül is – a talpával (is) érzi a játékos.
A térfeleket elválasztó háló – mely a szögedi halászháló rokona – 2 méter magasságban húzódik 6 méter hosszan.
A keményfából készült ütő olyas, mint egy mesebeli méretű pecsétnyomó. Az ütőfelület átmérője 15 cm, a „nyele”, mely tulajdonképpen inkább tőkesúly, 18 cm hosszú.
A mai játék labdája – az egyszerűség, azaz a beszerezhetőség kedvéért – lekopott, szőrszegény teniszlabda.
A labdához (játékban) három módon lehet érni: 1) ütőfelülettel (némely változatban az ütő bármely részével); 2) ujjheggyel (amikor óhatatlanul lecsúszik); és 3) fejjel (!)
A modern labdajátékok, a röplabda és a pingpong elterjedése is jelentősen befolyásolták mai szabályrendszerét. Ha kevesen is játsszák ma már, annyi azonban bizonyos: A turulnak Szegeden saját folklórja (néphagyománya) van. Baráti körök más-más módon játsszák. Ha alkalmanként össze nem szokott csapatok jönnek össze egy játszmára, hát először a szabályokat egyeztetik.

Tisztelettel:


Dr Szabó László
Önkormányzati képviselő, Újszeged


Szeged, 2003. Magvető hó (október) 29.-én

 

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Írások a Nagyárvízról

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

10 nap az Iszlám Államban

Globális uralmi rend

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Péter László: 14 írás József Attiláról

Péter László: József Attila Szegeden

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Bogár László : Örvényben

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Balázs Imre: Béketelep története

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Lengyel András: A „másik” Móra