www.ujszeged.hu
2018. Álom hava (December) 17.-e - Lázár, Olimpia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

A "Turul"


A mai pálya – a régi, bonyolultabb felépítésű labdatér modern utódjaként – a röplabdáéhoz hasonlatos. Két 5x5 m-es térfélből áll. Talaja bármilyen lehet, hiszen a labda a földön csak hibapontkor pattan. (Ebben rejlik a tenisszel szemben érvényesíthető népjáték-jellege is.) Talán a legszórakoztatóbb a gyepkeretes homok porond, mely a szegedi partfürdő legendás küzdőtere volt. Mezítláb játszva, így a pályáról való lelépést – lepillantás nélkül is – a talpával (is) érzi a játékos.
A térfeleket elválasztó háló – mely a szögedi halászháló rokona – 2 méter magasságban húzódik 6 méter hosszan.
A keményfából készült ütő olyas, mint egy mesebeli méretű pecsétnyomó. Az ütőfelület átmérője 15 cm, a „nyele”, mely tulajdonképpen inkább tőkesúly, 18 cm hosszú.
A mai játék labdája – az egyszerűség, azaz a beszerezhetőség kedvéért – lekopott, szőrszegény teniszlabda.
A labdához (játékban) három módon lehet érni: 1) ütőfelülettel (némely változatban az ütő bármely részével); 2) ujjheggyel (amikor óhatatlanul lecsúszik); és 3) fejjel (!)
A modern labdajátékok, a röplabda és a pingpong elterjedése is jelentősen befolyásolták mai szabályrendszerét. Ha kevesen is játsszák ma már, annyi azonban bizonyos: A turulnak Szegeden saját folklórja (néphagyománya) van. Baráti körök más-más módon játsszák. Ha alkalmanként össze nem szokott csapatok jönnek össze egy játszmára, hát először a szabályokat egyeztetik.

Tisztelettel:


Dr Szabó László
Önkormányzati képviselő, Újszeged


Szeged, 2003. Magvető hó (október) 29.-én

 

Mária román királynő párizsi követsége

Magyarország felszámolása

Péter László: Néprajz, népműveltség

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Péter László: A város cselédje

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Tápai Antal : Életutam

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

10 nap az Iszlám Államban

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Bogár László : Örvényben

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép