A "Turul"
E hónapban 100 esztendős
A „TURUL”,
a szögedi labdajáték
Nemigen akad kis országunkban olyan város, amely saját játékkal (sporttal) is
büszkélkedhet. Városunk, Szeged azonban ilyen!
Idén, 2003 őszén éppen száz esztendős az egyetlen ismert szegedi eredetű sport,
a jelen megbecsületlenségénél sokkal többre érdemes turul. Régebbi labdajáték
ez Szegeden, mint pl. a pingpong, a röplabda, a kosárlabda, vagy a tollas.
Városunkban a foci elterjedésével közel egykorú! Csak az angol eredetű??? tenisz
rendelkezik vénebb hagyományokkal városunkban a labdajátékok közül, az azonban
már akkor is -, ill. talán akkoriban különösen - a kiváltságosok, a gazdagok
sportja volt. Méretes és gondozott pályát igényelvén a tenisz, a királyok játéka,
mindig is költséges kikapcsolódás volt. A szögedi nép ilyetén kirekesztettségén
igyekezett enyhíteni a sportalkotó. Halácsy Antal, torna-, vívó- és játékmester,
szegedi testnevelő találta föl és mutatta be e sportot, a szegedi ifjúságnak
az újszegedi sétány terén. A rá következő közel nyolc évtizedben az újszegedi
partfürdő üdítő, vidító játéka lett.
A kötelező nemzetietlenség évtizedeiben terjedt el nem kissé esetlen – és gyökeret
máig sem vert -„röptenisz” neve. Új keletű és teljesen fölösleges nemzetközi(?)
„sprintball” elnevezése is e korból származik. A „turul” elnevezés magyarázata
a föltaláló névadói szándéka nem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy valóban
a regebeli sólyomhoz hasonlatosan légies és villanékony gyors mozgást igényel.
Szabályköre évtizedeken át formálódott, mire mai alakját magára öltötte. A
turul a költséges és úrizáló tenisszel szemben a „nép játéka” lett!
Ma is él a turul hagyománya… filmre illő folklórelemekkel színesedve, sokféle
szabályrendszerrel Szegeden és kirajzás-körében. (A „turul-film” csak producerét
várja!) Méltatlanul feledésbe merült, máig fölkarolatlan sportunk könnyedén
fölvehetné a versenyt a kosár-, a tollas, vagy a röplabdajátékkal, de akár
a fallabdával, vagy a ma világra szóló sznob divatját élő golffal is. Édesapám,
dr Szabó László – többszörös turulbajnok, ma kocateniszező – mondotta beletörődött
keserűséggel: nem is veszi föl soha a versenyt a …hivalkodó(an) fényűző tenisszel,
hiszen a turulpályán nem lehet százezres, vagy drágább ütőkkel nagyzolni!…
Nohiszen! Semmi akadálya a drága, márkás(!?), vagy akár az egyedi ütők gyártásának:
Lehet egy „drága ütő” különleges (ritka) fából, vagy lehet éppen aranyozott,
drágakő-berakásos a - játék közben is mindig látszó – „tőké”-je. Lehet „pusztán”
milliókat érő egyedi míves intarziás (faberakásos) mintája is, amely páratlanná
teheti a hivalkodás piacán is. Lehet hát az urak kényes-fényes játéka is,
csak a módját kell megadni. Dr Harsányi Géza, a turul jeles bajnok-öregje szerint
– kis helyigénye miatt – könnyen és sikerrel hasznosítható lenne Magyarország
falusi turizmusában. A turul még nagy jövő előtt áll! Nemzeti sportunkat, az
eurorégió saját sportját fölismerve benne, csak támogatni kell egy kicsit,
jószándékkal, pénztőkével és kultúrpolitikával.
Mint Újszeged képviselőjének, tisztem Halácsy mester és száz esztendő szögedi
ifjúságának méltó emléket állítanom: Egyéni képviselői indítványom volt, hogy
ezév, 2003 kora őszén százéves labdajátékunkat városi rendezvény(ek) keretében
méltóan mutassuk be újfent a nagyközönségnek. Vetélkedők nyereményei közt szerepeljen
a turulütő, turulháló és ma turullabda híján, a hozzá való (kellően kopott)
teniszlabda is.
Javasoltam továbbá a közgyűlésnek, hogy a jövő, a 2004-es esztendőtől – az
első turul-vetélkedő századik évfordulójára – hivatalos városi rendezvényként
indítsuk el a minden esztendőben megrendezendő Halácsy-kupát, a turul-bajnokságot,
amely városunk hírnevét tovább öregbítheti, és méltó rangot szerezhet városunknak
a sportélet terén is az Európai városok sorában.
Bár Tóth József, a sportbizottság MSZP-s elnöke támogatásáról biztosította
Szeged turulos társadalmát, az „Összefogás Szegedért” fedőnevű baltömörülés
Szeged város közgyűlésében még a napirendről is levetette a Turul játékának
eszméjét. Talán a név, a magyar Föltámadás Szent Madara, vagy a nemzeti, ill.
helyi hagyomány föltámadásának lehetősége riasztja az elvtársakat… Félelmetes
dolog is: egy EU-csatlakozás, magyar értékekkel, saját, nemzeti hagyományokkal…
Nemcsoda, hogy ezt következetesen gáncsolni kell!
Reményem szerint a nemzet- és Szeged-ellenes álbaloldal kritikátlan hozzáállása
ellenére Szeged száz esztendős játéka a helyi közoktatás keretei közt a lelkes
lokálpatrióta (helyfi) oktatók munkájával föltámadhat lappangó emlékeiből,
szórványos maradványaiból, és városunk hírnevét növelve újra a szegediek közismert-közkedvelt
játéka lehet, mindannyiunk pártatlan örömére.
Tisztelettel:
Dr Szabó László
Önkormányzati képviselő, Újszeged
Szeged, 2003. Föld (szeptember) hava 21.-én
