www.ujszeged.hu
2018. Kenyér hava (Augusztus) 16.-a - Ábrahám, Rókus neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

A "Turul"


E hónapban 100 esztendős
A „TURUL”,
a szögedi labdajáték

 

Nemigen akad kis országunkban olyan város, amely saját játékkal (sporttal) is büszkélkedhet. Városunk, Szeged azonban ilyen!
Idén, 2003 őszén éppen száz esztendős az egyetlen ismert szegedi eredetű sport, a jelen megbecsületlenségénél sokkal többre érdemes turul. Régebbi labdajáték ez Szegeden, mint pl. a pingpong, a röplabda, a kosárlabda, vagy a tollas. Városunkban a foci elterjedésével közel egykorú! Csak az angol eredetű??? tenisz rendelkezik vénebb hagyományokkal városunkban a labdajátékok közül, az azonban már akkor is -, ill. talán akkoriban különösen - a kiváltságosok, a gazdagok sportja volt. Méretes és gondozott pályát igényelvén a tenisz, a királyok játéka, mindig is költséges kikapcsolódás volt. A szögedi nép ilyetén kirekesztettségén igyekezett enyhíteni a sportalkotó. Halácsy Antal, torna-, vívó- és játékmester, szegedi testnevelő találta föl és mutatta be e sportot, a szegedi ifjúságnak az újszegedi sétány terén. A rá következő közel nyolc évtizedben az újszegedi partfürdő üdítő, vidító játéka lett.

A kötelező nemzetietlenség évtizedeiben terjedt el nem kissé esetlen – és gyökeret máig sem vert -„röptenisz” neve. Új keletű és teljesen fölösleges nemzetközi(?) „sprintball” elnevezése is e korból származik. A „turul” elnevezés magyarázata a föltaláló névadói szándéka nem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy valóban a regebeli sólyomhoz hasonlatosan légies és villanékony gyors mozgást igényel. Szabályköre évtizedeken át formálódott, mire mai alakját magára öltötte. A turul a költséges és úrizáló tenisszel szemben a „nép játéka” lett!

Ma is él a turul hagyománya… filmre illő folklórelemekkel színesedve, sokféle szabályrendszerrel Szegeden és kirajzás-körében. (A „turul-film” csak producerét várja!) Méltatlanul feledésbe merült, máig fölkarolatlan sportunk könnyedén fölvehetné a versenyt a kosár-, a tollas, vagy a röplabdajátékkal, de akár a fallabdával, vagy a ma világra szóló sznob divatját élő golffal is. Édesapám, dr Szabó László – többszörös turulbajnok, ma kocateniszező – mondotta beletörődött keserűséggel: nem is veszi föl soha a versenyt a …hivalkodó(an) fényűző tenisszel, hiszen a turulpályán nem lehet százezres, vagy drágább ütőkkel nagyzolni!… Nohiszen! Semmi akadálya a drága, márkás(!?), vagy akár az egyedi ütők gyártásának: Lehet egy „drága ütő” különleges (ritka) fából, vagy lehet éppen aranyozott, drágakő-berakásos a - játék közben is mindig látszó – „tőké”-je. Lehet „pusztán” milliókat érő egyedi míves intarziás (faberakásos) mintája is, amely páratlanná teheti a hivalkodás piacán is. Lehet hát az urak kényes-fényes játéka is, csak a módját kell megadni. Dr Harsányi Géza, a turul jeles bajnok-öregje szerint – kis helyigénye miatt – könnyen és sikerrel hasznosítható lenne Magyarország falusi turizmusában. A turul még nagy jövő előtt áll! Nemzeti sportunkat, az eurorégió saját sportját fölismerve benne, csak támogatni kell egy kicsit, jószándékkal, pénztőkével és kultúrpolitikával.

Mint Újszeged képviselőjének, tisztem Halácsy mester és száz esztendő szögedi ifjúságának méltó emléket állítanom: Egyéni képviselői indítványom volt, hogy ezév, 2003 kora őszén százéves labdajátékunkat városi rendezvény(ek) keretében méltóan mutassuk be újfent a nagyközönségnek. Vetélkedők nyereményei közt szerepeljen a turulütő, turulháló és ma turullabda híján, a hozzá való (kellően kopott) teniszlabda is.

Javasoltam továbbá a közgyűlésnek, hogy a jövő, a 2004-es esztendőtől – az első turul-vetélkedő századik évfordulójára – hivatalos városi rendezvényként indítsuk el a minden esztendőben megrendezendő Halácsy-kupát, a turul-bajnokságot, amely városunk hírnevét tovább öregbítheti, és méltó rangot szerezhet városunknak a sportélet terén is az Európai városok sorában.
Bár Tóth József, a sportbizottság MSZP-s elnöke támogatásáról biztosította Szeged turulos társadalmát, az „Összefogás Szegedért” fedőnevű baltömörülés Szeged város közgyűlésében még a napirendről is levetette a Turul játékának eszméjét. Talán a név, a magyar Föltámadás Szent Madara, vagy a nemzeti, ill. helyi hagyomány föltámadásának lehetősége riasztja az elvtársakat… Félelmetes dolog is: egy EU-csatlakozás, magyar értékekkel, saját, nemzeti hagyományokkal… Nemcsoda, hogy ezt következetesen gáncsolni kell!

Reményem szerint a nemzet- és Szeged-ellenes álbaloldal kritikátlan hozzáállása ellenére Szeged száz esztendős játéka a helyi közoktatás keretei közt a lelkes lokálpatrióta (helyfi) oktatók munkájával föltámadhat lappangó emlékeiből, szórványos maradványaiból, és városunk hírnevét növelve újra a szegediek közismert-közkedvelt játéka lehet, mindannyiunk pártatlan örömére.

Tisztelettel:


Dr Szabó László
Önkormányzati képviselő, Újszeged


Szeged, 2003. Föld (szeptember) hava 21.-én

 

Bogár László : Bokros újratöltve

Gulyás László : Edvard Bened

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: Szegedi számadás

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Cukor Blues

Kilófaló sütemények

Lengyel András: A „másik” Móra

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Kilófaló lakomák

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tóth Béla: In prigione

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.