www.ujszeged.hu
2018. Mag hava (Október) 23.-a - Gyöngyvér, Györgyi, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Az 56-os forradalom emléknapja ( 1956.) (1956)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Történelem

Tisztelt Újszögediek!

Ünnepnap a mai! Nem is akármilyen ünnep! 64 esztendővel ezelőttig, a 44-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja!
A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok e napon, 1921. augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet. Szerencsés dátum! Emlékezetes 21-es!

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség, öreg hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga. Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden 19 év alatt nem sikerült… Természetesen, a helyi Szeged-ellenes erők fölszámolásával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben tisztes keretek közt e jeles nap rendszeres és méltó megünneplését tervezem…

1918 nov. 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó „belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet. Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott is rendezték be főhadiszállásukat. Hamarosan megkezdték az újszegedi hídfőnél a határátkelő és az önálló közigazgatás megszervezését. Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy kupec lett a városka pénztárnoka. Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal: a 25 botütéssel! A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá. Trianon terrora után egy esztendővel a hajdan befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban. Újszeged legöregebb szülötte, az idén elhúnyt 101 esztendős Junker Klári néni igen borús élményekkel maga volt utolsó mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 évnek.

Nem is csoda, ha 1921. aug. 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, avagy az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögedieken, no meg újszögedieken áll…

A hivatalos ünnepség hagyományának újrateremtéséig
Otthoni megemlékezésre kéri
Önöket tisztelettel:
Dr. Szabó László
Újszeged képviselője
a Szögedi Védegylet elnöke

Szeged, 2008. Új kenyér (augusztus) hava 20.-án

U.i.: Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés…

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Oláh Miklós: A Csillagépület

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Varga András: A régi Szeged

Mé piros a gólya csőre?

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Gulyás László : Edvard Bened

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Gabonakonyha

A hű folyó