www.ujszeged.hu
2019. Nap hava (Június) 25.-e - Vilmos, Viola, Vilma neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Fáradtság ellen vitamin

A „tavaszi fáradtság” oka a téli vitaminhiány!

A vitaminok olyan anyagok, melyek az emberi szervezet számára alapvetőek és nélkülözhetetlenek. Vegyi szerkezetük és főleg hatásuk alapján csoportosítva nyerték el – nagyjából megismerésük sorrendjében – mára megcsontosodott, tévetegen mesterkélt betűneveiket. Közülük kettő, a C- és a P-vitamin magyar fölfedezés. A C-vitamin pedig egyenesen szegedi! A C-vitaminért Nobel-díj járt, míg a máig jóval kevésbé ismert P-vitamin (a flavonoidok) megismer(tet)éséért Szent-Györgyi Albertet máig nem jutalmazta méltóképpen a tudományos világ…

A vitaminok hatása rendkívül sokrétű, és egészségünk megőrzésében elsőrendű. A kiürülő ill. lebomló vitaminokat rendszeres bevitellel – természetes esetben megfelelő étkezéssel – pótolhatjuk. De hogyan is vehetjük magunkhoz mindennapi vitaminjainkat? A legegyszerűbb módszernek ma a vitamintabletta tűnik. Ez már önmagában egy világraszóló népbutítás nagy eredménye. A tabletta-piac kínálata pazar, a gyártók és forgalmazók profitja pedig óriási. A világ legkövérebb és önmagát legfejlettebbnek tartó nemzete ezeken a tablettákon él. Rajtuk pedig hízik a gyógyszeripar. Kis hazánkban mi is alaposan elfeledtük már a természetes életmód alapjait… A tablettás utat (formát) semmiképpen nem javasolom. Megvan a vitaminkészítményeknek a helye a gyógykezelésben, ami pedig semmiképpen nem a mindennapi vitaminbevitel, nem a mindennapi igény(ek) kielégítése. Csakis a hiánybetegségek orvoslása.

Az egészség megőrzésének, a vitaminbevitelnek igen régi, jól bevált és természetes módja a sokoldalú táplálkozás és főleg a nyers gyümölcsök fogyasztása. A déli gyümölcsök nagy divatja vitaminbevitel tekintetében indokolt, hiszen mint friss gyümölcs a magyar télben üdítő íz- és színfolt. Van azonban saját téli, tavaszi alma és körte fogyasztásához fűződő hagyományunk, amely vitamin dolgában a déli gyümölcsökkel ma is fölveszi a versenyt. A hajdan gyümölcstermesztéséről híres Szeged városában a legszegényebb kertben is volt legalább tízféle gyümölcsfa, a módosabbakban csak almából egy tucatnyi fajta. És mit eszünk ma? Igen szomorú, hogy régi helyi fajtáink neveit sem tudjuk már. Pedig – ha kiveszőfélben is, de – létezik három szögedi fajta: Dallos alma, Tombác alma, és a Szabadkával vitatott Szegedi (vagy Szabadkai) szerecsik (szercsika).

Bálint Sándor a legszögedibb szögedi jegyezte föl azt a szép szokást, mely a Karácsony és az Új Esztendő hagyományaihoz kapcsolódik: Szentestén ill. Újévkor egy szép téli almát a családi asztalnál annyifelé vágnak, ahányan ülnek az asztalnál, hogy a jövő esztendőben is együttlehessenek egészségben, békességben. Olykor egy cikkely gazdátlanul marad egy eltávozott családtag emlékére. Szép szokás, mely esztelenül rohanó és kiüresedő, „modern” világunkban a lelki egyensúly és béke megőrzése céljával is – akár más jeles családi ünnepnapokon is – fölelevenítendő.

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin városában külön kiemelendő a szögedi vitamin jelentősége. Hatása igen sokrétű, közülük csak egyet megjegyezve: igen hatékony a megfázások megelőzésében. Szent-Györgyi mondotta egykoron: a C-vitamint ugyanolyan kiszerelésben kellene eljuttatni minden háztartásba, mint a sót, vagy a cukrot. A paprika városában pedig föltétlen megjegyzendő: az első (jelentősebb mennyiségű) kristályos C-vitamint Nobel-díjas tudósunk a szögedi paprikából vonta ki. Igen magas a C-vitamin tartalma, ezért különösképp ajánlott a savanyúságnak eltett paprika, no meg a savanyú káposzta. Az utóbbi évtizedekben leáldozott sajnos a házi káposztáshordók divatja, de a recept nem túl bonyolult, e ma is hasznos hagyomány könnyen föleleveníthető. Ha nem is zacskós csomagolásban, de hordós káposzta formájában a tavaszi fáradtság ellen mindenképpen javasolom a téli vitamin-szűkös hónapokra – a rendszeres gyümölcsfogyasztás mellett – a jól bevált házi C-vitamin-tárak újonnani fölállítását. Egy régi széphagyomány megelevenítésével, egy hungarikum föltámadásával testben és lélekben is frissebben várhatjuk az új tavaszt!


Ifj. Dr Szabó László
2006 telén

 

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Helyünk és sorsunk Európában

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Juhételek

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Oláh Miklós: A Csillagépület

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Vadételek

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Péter László: Kálmány Lajos

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Dankó Pista

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kilófaló sütemények

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai