www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 03.-a - Hilda, Gergely neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Vasúti hídunk elpusztítása (1944.) (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-08-26 - Alkony a Tisza hidján

Alkony a Tisza hidján

Ezen a zűr-zajos alkonyon érdemes idézni Gyalunk költeményét,
amelyet éppen e napon hallhattak először eleink :

ALKONY A TISZA HIDJÁN

E nagy nyugalmat és csöndes derűt
Szeretném elvinni, ha megyek,
A nap korongja már tengerbe tűnt,
De fénye még a felhőkön remeg :
E búcsúzó fény éljen boldogan
S szeliden a szivemben, ha megyek
És minden bánatom oly nyomtalan
Suhanjon az éjbe, mint e fellegek !

Most, hallga, a ligetben egy madár
Dalolni kezd és egy tücsök vele,
És vélük énekel a méla táj :
Magyar mezők alkonyi éneke !
Ó, így zenéljen emlékem tovább
E csöndes rónaságon, ha megyek
S mint csillagfény az alkony bíborát,
Ragyogja túl e vérző életet !

Juhász Gyula, 1923

Íródásának (napra) pontos ideje ismeretlen, csak a mögjelenése bizonyos…

Juhász Gyula és a nők– Vates

Alkony a Tisza hidján – Először a Magyarország 1923 Aranyasszony (augusztus) hava 26.-ai számában jelent meg. 
Majd a kolozsvári Ellenzék 1923 Föld (szeptember) hava 23.-ai száma is hozta…

Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetébe is beválasztotta (41.o.)

… majd innen (a vérző nyomdahibát átvéve) a Szegedi Szemle 1929 február 11.-ei számában szerepeltette.

Utána a – Péter László meg Ilia Mihály szerkesztette – Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadása (1963) kötetben (307-308. o.) látott újra napvilágot.

Szögedi Öreg Híd – Somorjay Ferenc rajzán… 2018-as Szögedi Naptáromban…

A híd, amelyről Gyalunk az alkonyt csodálta, még az eredeti Feketeházy János tervezte Szögedi Öreg Híd volt.

… amikor még illeszködött a klasszikus építött környezetébe…
Alsó ívekkel, a teret hangsúlyozva… Polgári világ értékeivel harmóniát árasztva…

Szögedi Öreg Híd 2017-es Szögedi Naptáromban…

Alkony a Tisza hidján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Az élő Árpádok

Péter László: Szegedi számadás

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

A leves hazudik

Mária román királynő párizsi követsége

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

A magyar szürkemarha

Helyünk és sorsunk Európában

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Írások a Nagyárvízról

Péter László: 14 írás József Attiláról

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Péter László: József Attila Szegeden