Kendergyár, Kenderfonó
Az Árkád és a gyár hasonlósága
Szeged - Az eredeti elképzelésekhez képest is több elemét őrzik meg a több mint 120 éves Londoni körúti kendergyárnak az Árkád tervezői – a beruházó igényeinek megfelelően. A részletekről azonban még hallgatnak, az építész szerződésében az is szerepel, hogy nem nyilatkozhat.
Közelebb került a célhoz, az Árkád 2010-es átadásához az Európában bevásárlóközpontokat építő ECE cégcsoport azzal, hogy a múlt héten mintegy 800 millió forintért megvásárolta a megyei önkormányzattól a Boross József utcai múzeumi raktárt. A Londoni körút–Rigó utca–Boross József utca–Bakay Nándor utca által határolt tömbben már korábban, még 2006-ban megvették a kendergyárat a magyar tulajdonosoktól, az óvodát pedig a szegedi önkormányzattól. A cégcsoport magyarországi leányvállalata, az ECE Budapest Kft. 2009 februárjára kerülhet birtokon belülre, és kezdheti el az építkezést, miután a kendergyár és a múzeum kiköltözik az épületekből.
Milyen lesz a leendő Árkád? Ma már leginkább ez foglalkoztatja a szegedieket.
A megyei önkormányzattal megkötött szerződés aláírásakor kiderült, hogy átterveztetik
az épületet. Tehát már nem azt a homlokzatot láthatjuk majd viszont, amelynek
rajza egy évvel ezelőtt lapunkban is megjelent. Az új terveket Gunther Zsolt
építész készíti el, akitől próbáltunk telefonon részleteket megtudni, és szerettünk
volna látványterveket is kapni. Az építész azonban azt válaszolta, szerződése
aláírásakor arra is kötelezték, nem nyilatkozhat. Jó lett volna, ha az ECE
Budapest Kft. ügyvezető igazgatója, Gyalay-Korpos Gyula feloldja a titoktartás
kötelezettsége alól, ám a vezetőt nem értük el, szabadságát tölti.
Úgy tudjuk, a román kori bazilikára emlékeztető építészeti elemeket beépítik
az Árkádba.
Fotó: Schmidt Andrea
Annyit azonban más forrásból megtudtunk, hogy olyan tervek készülnek, amelyek
megőrzik a „kendergyári jelleget". Megmaradhatnak például a régi több mint 120 éves Rigó utcai kőkerítés, valamint
az utcának hátat fordító üzemcsarnokok román kori bazilikára emlékeztető elemei.
A hasonló értékmentésre példa az ECE Braunschweigben felépített Schloss-Arkadenje:
ott a háborúban megsemmisült kastélyt teljes egészében felújították és kibővítették
egy bevásárlóközponttal. A csehországi Brnóban pedig egy hajdani gyárat "integráltak" a Galeria Vankovkába.
Gunther Zsolt – aki a győri székhelyű 3H Építésziroda Kft. reprezentáns
építésze – különben második helyezett lett azon a tavalyi tervpályázaton, amelyet
a beruházó írt ki. Az Árkád építtetőjétől mellesleg senki sem várta el, hogy
pályázatot hirdessen meg, és semmi sem kötelezte arra, hogy az első helyezettel
szerződjön. Ez az oka annak, hogy Gunther Zsolt tervezhet, és nem a 2007 áprilisában
első díjat nyert Szántó és Mikó Építészek Kft., aki már letette a névjegykártyáját
Szegeden a JATIK tervezésével. De konzulensként Szántóék munkájára is igényt
tart az Árkád tulajdonosa.
800 munkahely 35 ezer négyzetméteren
Maga az építkezés ezer embernek, az Árkád pedig nyolcszáz főnek biztosít majd munkát Szegeden. A 2010 őszére megnyíló üzletközpont 35 ezer négyzetméteres lesz. A beruházás mintegy 23 milliárd forintba kerül.
Titkolóznak
Keresztesi Margit, az Első Magyar Kenderfonó Zrt. vezérigazgatója csak annyit sejtetett, hogy mire a múzeum kiköltözik a raktárból, addigra a gyár is elhurcolkodik egy új helyszínre. A múzeum igazgatója, Zombori István korábban lapunkban úgy nyilatkozott: 2009. február 28-ára befejezik a pakolást. Üzleti okokból se a múzeum, se a kendergyár nem árulja el, milyen helyet néztek ki maguknak.
forrás: delmagyar.hu
Az Árkád és a gyár hasonlósága (DM cikk)
az eredeti cikk itt olvasható >>
