www.ujszeged.hu
2021. Mag hava (Október) 20.-a - Vendel, Irén, Kleopátra neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

Árpád Nevelőotthon ( Merksz Péter olvasói levele)

2010-12-10

A Délmagyarország napilapnak elküldött, majd abban meg nem jelent olvasói levél...

Az is érdekes, hogy mik jelennek meg, és mik nem...

-

A Délmagyar néhány hete közölt egy olvasói levelet az Árpád nevelőotthonról. Szerzője emlékeztetett arra, hogy az otthon közadakozásból jött létre az árván maradt, s így az állam gondoskodására szoruló gyermekek részére. Nagyon szép írás, érdemes visszakeresni.

Az Árpád otthonban mintegy 10 éve - EU-s támogatással - speciális gyermekek részére 2 új épületet is létesítettek, egyenként 12-12 gyermek elhelyezésére, így az otthon 40 fő elhelyezésére alkalmas. Az Árpád otthonban jelenleg 16 gyermek él. 16 speciális gyermek. Vajon miért csak 16? Szegeden ilyen jó lenne a helyzet? Sajnos nem, de elkerülnek Szegedről az állam gondozására szoruló gyermekek, megnehezítve a szülők és a gyermekek közötti kapcsolattartást.

Országos átlagban a gyermekek 1 %-a , mintegy 20.000 0-18 éves szorult az utóbbi időben állami gondoskodásra. Ha az országos átlag Szegedre is igaz, úgy nálunk is 80-100 gyermekről kellene az államnak, Szegednek gondoskodnia.

Ha ezt is figyelembe vesszük, jó dolog, hogy Tápén újabb 16 fő befogadására épült - ismét EU-s támogatással - gyermekotthon. A speciális gyermekek neveltetésük során oly mértékben sérültek, nehezen kezelhetők, hogy rájuk különösen kell figyelni, mert a társadalomba való beilleszkedésük problémás. Ezért a tápaiak az ellen tiltakoztak, hogy ott a társadalomba nehezen illeszkedő, speciális gyermeket helyezzenek el az elkészült új otthonban. Az Árpád otthon kiürítéséről, a speciális gyermekek Tápéra költöztetéséről Szeged város közgyűlésén heves, személyeskedő vita zajlott, melyben az is említésre került, hogy az egész csak a Szőregi úti ingatlanról, annak újkori hasznosításáról szól. A vita az ülésen kívül is folytatódott, s az is felmerült, hogy Szegednek ki kell fizetnie a felvett EU-s támogatás 70 millióját, vagy 5 évre kizárják a várost EU-s pályázati lehetőségekből. S ez a lézerközpont, s így 2000 munkahely létesítése előtt nagyon fájó volna.

Úgy gondolom, hogy az Árpád otthon eredeti céllal való üzemeltetése, mindkét otthonban Szegedről származó, szegedi gyermekek elhelyezésével csak a telek-spekulánsok érdekei sérülnének, a városé nem, hiszen ha itt élhetnének a gondozásra szoruló gyermekek, az nem csak nekik volna jó, hanem azoknak a nevelőknek, akik itt (újra) munkát találnának.

És az Árpád otthon továbbra is szép környezetet biztosíthatna otthonukból kiszakadó gyermeke részére. Az Árpád otthon alapításkor létesített épületet Ybl Miklós tervezte. Akár műemlék is lehetne, de felvetődik a kérdés, mi a fontos a mai döntéshozóknak?


Merksz Péter

 

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Mária román királynő párizsi követsége

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Péter László: A város cselédje

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Vadételek

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Oláh Miklós: A Csillagépület

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Az élő Árpádok

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Az Adriától Amerikáig

Globalizációs végjáték

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

A tudás még nem bölcsesség

Balázs Imre: Béketelep története