Kenderfonó
Mégis megmenthető a Bakay-féle kenderfonó?
Botkával szemben a beruházót a múlt értékei is érdeklik
Végre-valahára pozitív fejleményről számolhatunk be olvasóinknak a Bakay Nándor-féle patinás kenderfonó ügyében! A Fidesz-frakció nyílt levelét követően az Árkád-beruházást lebonyolító ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője levélben és telefonon is megkereste Szabó Lászlót, a Szögedi Védegylet elnökét. Christoph Augustin tárgyalásokat kezdeményezett a szegedi ellenzékkel és városvédő civilekkel, illetve ígéretet tett, hogy a tervezettnél többet őriznek majd meg Szeged város árvíz utáni épített örökségéből.
Szabó László a Szögedi Védegylet városvédő egyesület elnökeként, önkormányzati képviselőként több éve dolgozik Szeged egyik (ma már a) legöregebb, még álló ipari épületegyüttesének megmentésén. Helyi védettséget javasolt a páratlan értékű ipari épületegyüttesre, amit a baloldali többségű önkormányzat előbb már-már megszavazott, majd az ott működő gyár igazgatójának tiltakozására - aki a mindenáron való értékesítést fontosabbnak tartotta a patinás épület megmentésénél - másként döntött. „Jellemző módon hazánkban az értékesség elismerése (a védettség) csökkent az ingatlanforgalmi értéken. Kultúrországokban, mint amilyen például Anglia, az épített érték elismerése (a védettség) egy patinás listára való fölkerülést jelent, mely előkelőséget is hordoz magában. Védett épület a kultúrországokban természetesen magasabb ingatlanforgalmi értéket jelent” - magyarázza a SZEGEDma.hu-nak Szabó.
A Nyugat büszke ipartörténeti örökségére
Hozzáfűzi: a Botka-féle MSZP-SZDSZ-es városvezetés kultúra- és értékellenes balfogásai
után az országos műemlékvédelem (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) elég értékesnek
találta épített örökségünk ezen darabját. A tudományos intézet igazgatója az
egész épületegyüttest védelemre és megőrzésre méltónak tartotta. Utóbb azonban
sajnos az eredeti tervek megvalósítása helyett csak néhány épületet (néhány
falat) tett védetté a Bakay-kenderfonó gyárépületeiből.
Mivel a szegedi városvezetés jóvoltából immár a 2009-es év közepén induló Árkád-beruházás
előkészítése zajlik - ki tudja, hányadik bevásárlóközpont létesül Szegeden
az utóbbi időben, s ki tudja, kinek… -, már némiképp késői, de semmiképp sem
felesleges boncolgatni, mire is lehetne használni egy öreg gyárépület hatalmas
csarnokait. „Kultúrállamokban sok mindenre. Az öreg és bölcs Anglia ma már
egykori iparcsarnokaira is büszke, megtartja és új szerepkörökben hasznosítja
őket. Csaknem minden egyetemen folyik a legkülönbözőbb tanszékeken olyan munka,
mely az öregedő ipari épületek hasznosíthatóságát vizsgálja, és készít azokra
hasznosítási javaslatokat. Van, ahol bevásárlóközpontokká alakítják, van, ahol
luxuslakásokat alakítanak ki belőlük. De az egyetem sok helyütt egyenesen bele
is költözik (lásd észak-angol iparvidék: Manchester, Liverpool, Huddersfield,
Leeds)” - mondja a Szögedi Védegylet elnöke, aki orvosként a szigetországban
praktizál. (Egy szép angol példát láthatnak második képünkön.)
Médiahadjárat indult a bontás érdekében
Mint hozzáteszi, nagyon örült a beruházó ECE Projektmanagement Budapest Kft.
azon bejelentésének, miszerint minden régi szépet műemléki hitelességgel
megőriznek, s fontosnak tartják az épített értékek védelmét. A tervpályázaton
díjazott munkák (lásd
galériánkat, sorrendben: 2. díj: 3H, 3. díj: 4D, 1: díj: Szántó-Mikó) - végül a második díjas 3H Építésziroda vezető tervezőjével,
Gunther Zsolttal szerződött a beruházó, s konzulensnek kérte föl az eredetileg
győztes Szántó és Mikó Építészek Kft.-t - azonban alapjaiban rombolták szét
reményeit. „Az Árkád még a saját nevét sem ismerte föl ebben a pompás árkádos
épületegyüttesben. A tervek szerint szétveretnék az összes árkád jellegű
építészeti elemet, és mindössze néhány apró homlokzati rész maradhatna meg
a városvédő egyesület többévnyi törekvése nyomán, ám a 125 éves, patinás,
egységes körúti klasszicizáló homlokzatnak többé nyoma se lenne…” - így Szabó.
Mindenképpen meg kell említeni, az utóbbi hónapokban a szegedi városvezetés által éves szinten százmilliókkal támogatott helyi napilap komoly kampányba kezdett a kenderfonó teljes bontásának indoklására: egyebek mellett azt állította, a szakértők felmérése szerint oly mértékben átalakították az eredeti gyárat, illetve az már annyira elavult, hogy menthetetlen. Emiatt az Árkád beruházójának is csak azt írták elő, hogy homlokzati elemekkel idézze fel a valahai gyárat s a korábbi városképet…
Ugyanakkor mint arra a Szögedi Védegylet elnöke, munkája nyomán a szegedi Fidesz-frakció, legújabban pedig a Szegedi Hagyományőrző és Városképvéső Egyesület felhívta a figyelmet: ez lehetne az első olyan bevásárlóközpont-építkezés a térségben, amely a meglévő értékekből valamit megőriz, s formájával, tartalmával is eltérne a sablonos „kockaplázáktól”.
Hajlandó engedni a szegedieknek beruházó
SZEGEDma.hu beszámolt róla, a Fidesz-frakció nemrégiben levélben fordult Christoph Augustinhoz a beruházó cég ügyvezető igazgatójához, melyben a tervek módosítását, az építészeti értékek védelmét kérték. A Szegedi Városképvédő és Hagyományőrző Egyesület és a Szögedi Védegylet pedig civil összefogást kezdeményezett a kenderfonó megmentéséért, de az utóbbi szervezet elnöke akár az aláírásgyűjtést is elképzelhetőnek tartja.
Új és pozitív fejlemény az ügyben, hogy a nagy német ingatlanberuházó vezetője telefonon, illetve levélben is jelentkezett Szabó Lászlónál, s tárgyalást kezdeményezett a szegedi ellenzékkel és a városvédő civilekkel. A megbeszélésre a tervek szerint még május első felében sor kerülhet.
Christoph Augustin jelezte, hogy hajlandó engedni a szegedi polgárok elvárásainak,
és az épített örökségből az eredetileg tervezettnél több épület megtartását
tervezi!
A Szögedi Védegylet elnöke egyébként nyomatékosan fölhívta a figyelmét arra,
hogy a bevásárlóközpont látogatottságát és közkedveltségét eredményezné az
esztétikusabb régi elemek megtartása.
Figyelmébe ajánlotta továbbá a szép német és angol példákat, a Ruhr-vidék iparépületeinek
megőrzését és modern tartalommal való megtöltését, valamint az öreg szigetországi
iparépületek teljes megóvását és modern elemekkel való bővítését…
„A fedetlen terek acél-üveg borítása közismert és közkedvelt megoldás a művelt Nyugaton. Ilyen szerkezetet Szegeden is találni a Kárász utcai Átrium üzletházban, ahol a régi épületet teljes egészében megtartották, az udvarát pedig modern elemekkel áthidalták - Christoph Augustin fogékonynak mutatkozott a hasonló megoldásra” - tájékoztatta portálunkat Szabó László.
